Antal Áron

Csíkdánfalva 1881. október 20. – Csíktaploca, 1966. április 28.

székely író, történész

Csíksomlyón kezdte tanulmányait, majd Budapesten és Kolozsváron folytatta. 1908-ig a Státus brassói főgimnáziumnál tanárkodik. 1908-ban latin-magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően Székelyudvarhelyen, Brassóban és Csíksomlyón, majd 1910-től Csíkszeredában, a római katolikus gimnáziumban (ma Márton Áron Gimnázium) tanított, egészen nyugdíjba vonulásáig, 1943-ig. Az első világháborúban besorozták katonának.

A két világháború közti időszakban cikkeket írt különböző székelyföldi újságokba, elbeszélései is jelentek meg. Megírta Imets Fülöp Jákó életrajzát, aki a moldvai csángók kutatója volt. 1940-ben ő volt annak a csíkszeredai küldöttségnek a vezetője, amely fogadta Horthy Miklóst és a magyar honvédeket. Antal Áron 1966-ban hunyt el, a csíktaplocai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Megjelent művei

• Csíkvármegye története. In: A Székelyföld ós székely

  nagyjaink. Kézdivásárhely, Túróczi István, 1914. p. 11.

• Köderdő mellöl - elbeszélések. Kolozsvár, 1926.

• A török diák - ifjúsági regény - Minerva kiadás.Kolozsvár, 1926.

• A pásztorbükki leány (Egy ballada feldolgozása Báthory András haláláról);

• Munkatársa volt a Székelyföld és székely nagyjaink című mű I. kötetének, amelyben Csík vármegye történetéről értekezett.

• A pünkösdi búcsú. In: Erdélyi Iskola. Kolozsvár, 1936-

  37/7,8. p. 565-572