Antos János

Réty, 1819. december 22. – Abony, 1906. november 20.

vezérkari honvéd alezredes, református egyházi főgondnok

Nagyenyeden jogi tanfolyamot végzett. 1838-tól hadapród a 2. székely gyalogezrednél, 1842-ben hadnagy lett. Az 1848–49-es szabadságharcban előbb a zalatnai kincstári uradalom területén a rendfenntartó csapatok parancsnoka. Antos János részt vett a délvidéki, a Josip Jelačić elleni, majd pedig a szikszói, kassai, bodrogkeresztúri, verpeléti, kápolnai, kövesdi, tápióbicskei, isa­sze­gi, váci ütközetekben, Ko­márom ostromzár alóli fel­szabadí­tásában. Budavár ostrománál lesz honvéd alezredes. Mint alezredes a hadügyminisztérium táborkari osztályának főnöke volt Aradon. Részt vett az 1849. augusztus 2-i debreceni csatában.Világosnál leteszi a fegyvert, hatévnyi várfogságra ítélték. Antos János ezredes 1851-ben Radák Istvánné Rhédey Klára közbenjárására kegyelem útján szabadul, majd még ugyanabban az évben feleségül veszi Rhédey Klára lányát, báró Radák Katalint. Az abonyi városi honvédegylet tagjaként 1868-tól haláláig vissza­vonultan él és gazdálkodik Abonyban.

Művei

• Naplójegyzetek (Századok, 1907).

• Irodalmi Nekrológ (Prot. Egyh. és Iskolai L., 1906).

Emlékezete

• Rétyen az Antos János Általános Iskola viseli a nevét

• Az abonyi An­tos-kripta előterébe a rétyi iskola emlékkopját állított.