# Apor Károly

Altorja, 1815. december 11. – Marosvásárhely, 1885. október 31.

*jogász, borász, kézirat- és könyvgyűjtő, az első magyar fényképész*

Apor Lázár erdélyi kancellár fia volt. Iskoláit Nagybányán kezdte, középiskolai és jogi tanulmányait 1835–1836-ban a pozsonyi jogakadémián, majd a bécsi Theresianumban végezte. 1837-ben az erdélyi udvari kancelláriánál gyakornokoskodott; a következő évben már Kolozsvárra, az erdélyi főkormányszékhez tették át és még azon évben Marosvásárhelyre, a királyi táblához joggyakornokul, 1842-ben pedig számfeletti táblai ülnökül kineveztetvén, az erdélyi országgyűlésnek is hivatalból tagja volt. Itt a konzervatív párthoz csatlakozott. Az 1848–1849-es szabadságharcban mint nemzetőr vett részt; de az év végén, Galícián át Bécsbe menekült. 1849 végén visszatért Erdélybe s törvényszéki szolgálatot vállalt. 1853-ban elnök lett a fogarasi törvényszéknél; 1854-ben a nagyszebeni törvényszékhez került előadónak, majd a marosvásárhelyi törvényszék elnökévé nevezték ki; 1857-ben az úrbéri törvényszéknek, 1860. július elején pedig a főtörvényszéknek lett elnöke. 1861. június 17-én az erdélyi törvényes királyi tábla elnökévé; végül 1869. május elején az újonnan fölállított marosvásárhelyi királyi ítélőtábla elnökévé nevezték ki. 1872-ben a Vaskorona-rend másodosztályú keresztjét kapta.

Egyike volt Erdély legkitűnőbb gazdáinak, különösen a gyümölcs- és bortermelés terén. 1868-as évjáratú rajnai rizling bora érmet nyert az 1873. évi bécsi világkiállításon. Az ország egyik első amatőr fényképésze volt. Kolozsváron Marastoni Jakabtól tanult, akitől megvásárolta fényképész-felszerelését is. A Székely Művelődési és Közgazdasági Egyletnek és az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek is elnöke volt.

Annak ellenére, hogy anyja gróf- vagy bárókisasszonyt szánt neki, polgári származású lánnyal házasodott. 1835-ben lépett fel a Regélőben *Fiatal házasok zavarodásai* című elbeszélésével, melyet ugyanott néhány verse is követett; humoros cikkeket írt a Rajzolatokba (1835), az Athenaeumban fordítása jelent meg (1839). Ezt követően csak elvétve írt néhány politikai és közgazdasági cikket. Tolnai Lajos mellett jelentős szerepe volt 1879-ben a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság alakulásánál, amelynek első elnökévé választották. Értékes, 12 000 kötetből álló könyvtárát részben, az 1848–49. magyar szabadságharcot illető igen gazdag aprónyomtatvány-gyűjteményét pedig egészen az Erdélyi Nemzeti Múzeumnak hagyományozta.

## Munkái

* A székely örökség történelmi és jogi szempontból. M.-Vásárhely. 1868.
* A zöld takarmány elvermeléséről és eltartásáról. Marosvásárhely, 1883.


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/apor_karoly.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.