Baka János

Csíkszentgyörgy, 1840. december 24. – Csíkszentmárton, 1928. május 29.

kántortanító, író, székely pedagógus

Csíkszentgyörgyön született. Apja, Baka Áron kántortanító vezette be a zenei alapismeretekbe. A csíkszentgyörgyi-Csíkbánkfalvi iskolában kezdte tanulmányait, a harmadik osztályt már a csíksomlyói gimnázium elemi tanodájában járta.

1858 -ban Csíkszentgyörgyön tanított, édesapja mellett segédtanítóként tevékenykedett. Az 1858-ban megnyilt csíksomlyói tanítóképző intézményban tanult tovább. A kiváló zenetanár, Simon Jukundián ferenc-rendi szezetes tanítványa volt, aki a jó zenei adottságokkal rendelkező diákjából kiváló kántort nevelt. A kétéves kántortanítóképzőt kiváló eredménnyel végezte el, német nyelven is letette a tanítói vizsgát. 1860-ban kántortanítói oklevelet szerzett. 1861-től segédkántor volt Csíkszentmártonban, ahol 1870-1910 között nyugdíjazásáig kántortanítóként tevékenykedett. Ötvenkét éven át tanított Csíkszentmártonban, 1908-1910 között a helyi gazdasági iskola vezetője is volt. 1910 májusában kérte nyugdíjaztatását, de hátralevő éveit is szorgos munkával, kottázással töltötte.

Kántortanítóként az alcsíki tanítók számára mintatanításokat tartott, és vezette az alcsíki tanítótestület énekkarát. A gyermekzene és énektanítás úttörőjeként tartják számon. Egyházi és iskolai dallamokat szerzett. Az Erdélyi Római Katolikus Tanítóegyesületek Szövetségének megbízásából kidolgozta a népiskolai énektanítás anyagát. Az Országos Cecilia Egyesület Erdélyirészi Fiókjának alelnöke volt. A katolikus oktatásban végzett kiváló munkájáért 1925-ben, Bene Merenti pápai arany érdemrenddel tüntetették ki.

Padagógusi munkája mellett mezőgazdaság, a győmölcsfa-tenyésztés területén is érdemeket szerzett, méhészegeyesületet szervezett. 1878-ban tanszer- háziipar-és gazdasági kiállításon saját készítésű tanszerekkel szerepelt.

Számos tanulmányát kölönböző folyóiratok közölték. Cikkeket, tanulmányokat írt a Népnevelők Lapja, Iskolabarát, Néptanoda című szakfolyóiratokba. Dallamai, egyházi énekei énekeskönyvekbe is bekerültek. Önálló munkái közül az Őrangyal című ima- és énekeskönyv a keresztény katolikus ifjúság számára öt kiadást ért meg Csíkszeredában. Három kiadásban jelent meg ugyanott az Ártatlanok őrangyala című ima és énekeskönyv a katolikus gyermekek számára.

Legjelentősebb munkája az 1921-1924 - ben megjelent Erdélyegyházmegyei Énekeskönyv (első része Gyergyószentmiklóson , második és harmadik része Gyulafehérváron jelent meg). Az 536 oldalas, 442 éneket tartalmazó mű tulajdonképpen a Kájoni János által 1676-ban kiadott Cantionale Catholicum című énekeskönyv sajtó alá rendezett, átdolgozott kiadása, amely a székely kántortanítók nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált.

Munkái

• Erdélyegyházmegyei énekeskönyv a róm. kath. kántorok, a nép és ifjúság használatára. Gyergyószentmiklós. 1921

• Vallásos énekek, amely száz éneket tartalmaz orgonakísérettel (1922);.

• Halotti zsolozsmák és szertartások (1922);

• Kis dalos - gyermekénekeskönyve (1926);

Baka János kiváló pedagógus volt, a gyermekzene és énektanítás területén végzett munkásságát úttörőnek tekintik. Csíkszentmárton neves személyisége, ma az ő nevét viseli a községi könyvtár.