Barra István

Nagyajta, 1805 – Kiskőrös, 1865. december 11.

orvos, botanikus, természettudós

Székely családból származott. Orvos tanulmányainak befejezése után 1831-ben Pest-Pilis- és Solt megyék főorvosává nevezték ki, és Kiskőrösön telepedett le. Orvosi munkája mellett botanikával foglalkozott; 1841-ben megjelent növénytana számos új magyar növénynevet tartalmaz. Orvosi cikkeket írt a Sas című folyóiratba 1832-ben, Ismertetőbe 1841-ben és a Magyar Orvosok és Term. Munkálataiba 1845–1847-ben.

Munkái

• Értekezés az epekórságról (Cholera morbus.) Pest. 1831. (Válasza a munkát ért kritikára )

• Természetirati értekezés a három természetország lényei rokonságáról és párhúzamos kifejlődéséről. (Orvostudori értekezés.) Pest. 1833.

• Tekintetes nemes Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek természet-tudományi leírása. Pest. 1839. (Ismerteti Lencsés Antal a Hasznos Mulatságok 1839. nov. 2-i számában)

• Növenytan, melly a' magyarországi és erdélyi növeny rendeknek, alrendeknek, ivadékoknak, alivadékoknak fűvészeti leirását, földrajzi elterjedését, távolabbi, közelebbi vegytani állványrészét, érzéki sajátságát, orvosi, gazdasági, művészeti és gyári hasznának előterjesztését, a'legérdekesb kerti és mezei nemeknek előszámlálását, a' leghaszonvehetőbb és legesmeretesb fajoknak megnevezését, a'legujabb természetvizsgálók és vegytanosok felfedezése szerint foglalja magában., Első rész., Kétszikü vagy kinövő növenyek. Pest: Trattner–Károlyi. 1841. (Több nem jelent meg.)