Bartalis Antal

Gyergyószárhegy, 1749. október 13. – Gyulafehérvár, 1797. június 8.

történész, plébános

Édesapja Bartalis Máté, édesanyja Simon Katalin. Iskoláit Miházán, Medián, Csíksomlyón és Kolozsváron végezte. Gyulafehérváron és Nagyszombatban részesült teológiai képzésben. 1776. október 1-jétől Gyergyószentmiklóson lett káplán, majd 1777. augusztus 3-tól a parajdi sóbányáknál lett administer. 1781. október 9-étől Marosvásárhelyen, 1782. május 3-tól Nagyszebenben szolgált, majd visszakerült Marosvásárhelyre. 1788. április 15-től Jegenyén volt plébános. 1797-ben a gyulafehérvári katonai kórházban halt meg.

A jegenyei plébánia történetéről szóló művében megemlít egy magyar nyelvű nyomtatványt, amelyet 1484-ben Nürnbergben nyomtattak, és amelyben Szent István király jobb kezének megtalálásáról van szó.

Művei

• De ortu et occasu imperii Romanorum in Dacia Mediterranea, cui ac cedunt nonnullae de monumento quodam eruderibus coloniae Apulensis eruto, opiniones. Posonii. 1787.

• Synopsis Inscriptionum veterum e ruderibus coloniae Apulensis erutarum. (in Ortu et Occasu Imp. Rom. in Dac. Medit. Posonii. 1787)

• Notitia Parochiae Jegenyensis. Auctore Parocho Loci. Claudiopoli, 1794 Sumptibus Authoris, et Typis Martini Hochmeister, C. R. Dicast. Typograph. Et priv. Bibliopolae, 1794.