> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/becze_antal.md).

# Becze Antal

Csíkszentmárton, 1842. január 6. – Csíkmindszent, 1913. március 18.

*jogász, országgyűlési képviselő, Csík megye alispánja*

Szülőfaluja német iskolájában tanult 1853-ig, majd Csíksomlyón folytatta tanulmányait. A hét gimnáziumi osztály elvégezése után Udvarhelyen érettségizett. Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron jogot tanult. 1871-ben tett ügyvédi vizsgát. Csíkszeredában Gecző János ügyvéd irodájába került. 1872-1876 között országgyűlési képviselő volt, 1882. május 25-től Csík vármegye alispánja. Alispánságáról 1906-ban mondott le, az ellenzékhez csatlakozott és a függetlenségi párt vezére lett. 1913. március 18-án halt meg, influenza vitte el. Csíkszeredai búcsúztatásán, majd csíkmindszenti temetésén jelen volt a fél megye. Csíkszereda korabeli jelentős építkezései az ő kezdeményezésére és irányításával történtek: a csíkszeredai vármegye háza, a polgári leányiskola, a csíki törvényszéki palota, a csíki Vigadó, a csíkszeredai főgimnázium. Sürgette a gazdasági élet fellendítését, a vasútépítést.

A Pallas Nagy Lexikona számára ő dolgozta fel a Csík megyével kapcsolatos adatokat. A helyi sajtó rendszerint közölte iránycikkeit és tárcáit, sőt, költeményei is jelentek meg. Az emlékírók szerint 1913-ban a Csíki Magánjavak költségén, csíkszentgyörgyi [Márton Ferenc](/szekelyfold-hires-emberei/marton_ferenc.md) festőművész megfesti arcképét a vármegyeház nagyterme részére, de ez 1916-ban, amikor a város jó része is leégett, több, más csíki vezető ember portréjával együtt megsemmisült.

## Művei

* Csíkmegye leírása. (társszerző [Imets Fülöp Jákó](/szekelyfold-hires-emberei/imets_fulop_jako.md). In: EMKE útikalauz. Kolozsvár, 1891. p. 291-317. 
* A „Siculicidium” utójátéka. Erdélyi Múzeum. Kolozsvár, 1897. pp. 12-16;