Becze Antal

Csíkszentmárton, 1842. január 6. – Csíkmindszent, 1913. március 18.

jogász, országgyűlési képviselő, Csík megye alispánja

Szülőfaluja német iskolájában tanult 1853-ig, majd Csíksomlyón folytatta tanulmányait. A hét gimnáziumi osztály elvégezése után Udvarhelyen érettségizett. Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron jogot tanult. 1871-ben tett ügyvédi vizsgát. Csíkszeredában Gecző János ügyvéd irodájába került. 1872-1876 között országgyűlési képviselő volt, 1882. május 25-től Csík vármegye alispánja. Alispánságáról 1906-ban mondott le, az ellenzékhez csatlakozott és a függetlenségi párt vezére lett. 1913. március 18-án halt meg, influenza vitte el. Csíkszeredai búcsúztatásán, majd csíkmindszenti temetésén jelen volt a fél megye. Csíkszereda korabeli jelentős építkezései az ő kezdeményezésére és irányításával történtek: a csíkszeredai vármegye háza, a polgári leányiskola, a csíki törvényszéki palota, a csíki Vigadó, a csíkszeredai főgimnázium. Sürgette a gazdasági élet fellendítését, a vasútépítést.

A Pallas Nagy Lexikona számára ő dolgozta fel a Csík megyével kapcsolatos adatokat. A helyi sajtó rendszerint közölte iránycikkeit és tárcáit, sőt, költeményei is jelentek meg. Az emlékírók szerint 1913-ban a Csíki Magánjavak költségén, csíkszentgyörgyi Márton Ferenc festőművész megfesti arcképét a vármegyeház nagyterme részére, de ez 1916-ban, amikor a város jó része is leégett, több, más csíki vezető ember portréjával együtt megsemmisült.

Művei

• Csíkmegye leírása. (társszerző Imets Fülöp Jákó. In: EMKE útikalauz. Kolozsvár, 1891. p. 291-317.

• A „Siculicidium” utójátéka. Erdélyi Múzeum. Kolozsvár, 1897. pp. 12-16;