Benkő Károly

Nagyenyed, 1805. január 28. – Marosszentkirály, 1863. április 11.

hivatalnok, jegyző, Székelyföld leírója

Tanulmányait a nagyenyedi református főiskolában 1813-ban kezdte, a bölcseleti és jogi tanszakot is itt végezte. 1825-ben Marosvásárhelyen királyi táblai írnok lett. 1826-ban megnősült, és Mezőkövesden telepedett le, ahol gazdálkodással foglalkozott. 1830-ban Marosszék tiszteletbeli jegyzője lett, 1831-ben adóíró biztossá s 1849-ben a szék levéltárnokává nevezték ki. Miután a családja fentartására szükséges vagyonban kárt vallott, 1850-ben Marosszékre ment a mezőmadarasi járásba mint segédhivatalnok. Innen 1851-ben Csíkszékbe földadórendszeri becsübiztossá nevezték ki, és ebben a hivatalában 1854 végéig megmaradt. Az irodalomban előbb színművekkel tett kísérletet. A színműírással fölhagyva, Erdély történelmi életrajz-tárához gyűjtési anyagai és jegyzetei már ötszáz ívre terjedtek, de a gyűjtemény elveszett. Benkő József életrajzának összeállításához is hozzáfogott és munkáinak kiadásán fáradozott, de nem fejezte be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1863. november 11. ülésén Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái

• Csík, Gyergyó és Kászon. Leírások két t.i. általános és részletes osztályokban. Kolozsvár, Stein János, 1853. I. kötet p. 14, 44-45, 46-47, 56.; II.kötet p. 78, 80-84, 94-96, 97-101.

• Marosszék ismertetése. Kolozsvár, 1868–69. (Kiadták Fekete Sámuel és Simon Elek. (Ism. Századok 1869.)

• Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben; (szerk., tan., jegyz. Pál-Antal Sándor); Erdély emlékezete. Mentor, Marosvásárhely, 2001;