Bethlen Farkas

Bethlenszentmiklós, 1639. – 1679. december 30.

Erdély kancellárja, történetíró

Bethlen Ferenc és Kemény Kata fia. A kolozsvári unitárius kollégiumban folytatta tanulmányait. II. Rákóczi György udvarában nevelkedett Keresztúri Pál iskolamester tanítványaként, többek között a fejedelem fiával, Rákóczi Ferenccel és Bethlen Miklóssal, a későbbi önéletíróval. 1662-ben Kemény Simon híve volt, ezért perbe fogták. Miután felmentették, 1663-ban I. Apafi Mihály tanácsosa ("konziliárus") lett, majd 1667-ben Fehér vármegye főispánja. 1678-ban Konstantinápolyban járt követségben.

Előbb a perbe fogott Bethlen János helyett ideiglenes jelleggel, majd 1678-tól erdélyi kancellár lett. Megírta Erdély 1525–1609 közötti történetét Historia de rebus Transylvanicis címmel, tizenegy könyvben. Ebben Szamosközy István azóta elveszett kéziratos munkáját is felhasználta (megjelent magyar fordításban: Erdély története, Budapest-Kolozsvár, I-V. kötet, 2000-2010.). A hátrahagyott, nagy értékű történelmi munka kinyomatására testvére, Bethlen Elek, Keresden nyomdát állíttatott fel.