Bodor Ferenc

Csíkszentmihály, 1804. ? – Budapest, 1874. november 12.

Ágyúöntő és lőporgyártó mester, honvéd százados

Selmecbányán tanult, a Bányászati Kohászati és Erdészeti Akadémián, a balánbányai rézbányánál bányanagyként alkalmazták. Az 1848-49-es szabadságharc idején Gál Sándor kérésére 1848 márciusában alapította meg és a forradalom bukásáig vezette a csíkmadarasi lőporgyárat, ahol nagy mennyiségű lőport gyártottak. Bodor Ferenc ágyúöntést is vállalt, haditechnikai ismeretei révén valósult meg a fúrás nélküli ágyúk gyártása, próbaképpen három ágyút öntött Bodvajon, Gábor Áron felügyelete mellett. A gyárat az orosz cári és osztrák megtorló csapatok felrobbantották. Bodort Ferencet 1849. augusztus 7-én elfogták és elítélték, két évig raboskodott Marosvásárhelyen, 1851-ben szabadult ki.

A kiegyezés után Budapestre került, itt a kataszteri hivatalnál dolgozott, majd munkanélküli lett. Később a hadügyminisztériumban napi díjnokként tevékenykedett 1874. november 12-én bekövetkezett haláláig.

Emlékezete

Bodor Ferencet "Csíkszék Gábor Áronjának" is tartják, emlékének, életművének áplolására 2015. július 26-án, Csíkmadaras és Csíkszentmihály község tanácskozást szervezett, szakemberek, történészek részvételével. A tervek szerint szülőfaluja, Csíkszentmihály emlékkiállítást tervez, és szobrot állítana az egykori ágyúöntő emlékére.