Bodor László

Lécfalva, 1843. április 28. - Lécfalva, 1896.

író, jogász, kolozsvári törvényszéki biró

Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi református kollegiumban, a jogot Budapesten végezte. 1888-ban a budapesti jogász-egylet börtönügyi bizottságának tagja. Elbeszéléseket és verseket irt a Vajda János Nővilágába, 1867-ben tárcát a Fővárosi Lapokba, később a kolozsvári Korunk, Unio, Kelet és Kolozsvári Közlöny című politikai lapokba. 1881 óta rendes munkatársa a Jogtudományi Közlönynek és Magyar Jogásznak; jogi dolgozatai szétszórtan másutt is megjelentek; irt még életrajzokat az Emich Gusztáv Nagy Naptárába 1860-ban és a Kolozsvári Nagy Naptárba 1866-ban és 1869-ben. Hori Bélával és Salamon Antallal 1874-ben Kolozsváron megalapítja a Társadalom című szépirodalmi lapot, amelynek mint hivatalnok, hallgatólagos társszerkesztőj. 1885-től a az erdélyrészi méhészegylet Méhészeti Közlöny lap szerkesztője.

Munkái

• Az elorzott végrendeletek. Regény. Két kötet. Stein. Kolozsvár, 1864;

• Riadó. Költemények az 1848–49. magyar szabadságharcz idejéből. Kolozsvár, 1868. (Anthologia, Léczfalvi B. László névvel.)

• Szabadság lantja. Kolozsvár, 1868. (szerk. Bodor László, Anthologia 1848–49-ből, Botond névvel.)

• Az erdélyi részekben érvényes osztrak büntető perrendtartás. Kolozsvár. 1890;