Boros Fortunát Domokos
Zetelaka, 1895. június 3. – Capul Midia, 1953. március 16.
erdélyi obszerváns ferences rendi tartományfőnök, történész, író, székely vértanú
A teológiát Vajdahunyadon végezte, 1911. augusztus 20-án lépett a rendbe, 1917. április 29-én ünnepélyes fogadalmat tett, 1918. június 1-jén pappá szentelték. Ezután Kolozsvárott, majd Szegeden továbbtanult és doktori fokozatot szerzett. Három kolostorban dolgozott, 1920 és 1932 közt Székelyudvarhelyen, 1932 és 1948 között Kolozsváron és 1948 és 1951 között Brassóban. Kolozsvárra érkezve Trefán Leonárdtól átvette a Szent Bonaventura nyomda és könyvkötészet irányítását, ugyanitt felelős szerkesztője volt a Hírnök és a Katolikus Világ című folyóiratoknak. Tartományfőnök lesz 1942-ben lett és hat éven át, elhurcolásáig vezette a rendet. 1944-ben az előrenyomuló szovjet hadsereg elől a rend tagjai közül sokan Budapestre menekültek. Fortunát atya utánuk ment, hogy összegyűjtse és Amerikába (az ohioi Youngstownba) menjenek, de a következő évben visszatért Erdélybe. Az utolsó évek 1948-ban, Márton Áron püspökhöz hasonlóan dacolva az új kommunista rendszer elhatalmasodó egyházgyűlöletével, ő vezette a csíksomlyói búcsú körmenetét. Ezután a hatalom emberei már állandóan zaklatták. Kolozsvárt el is kellett hagynia, így Brassóba tette át a székhelyét. A romániai házakból 1951. augusztus 20-án összeszedik a szerzeteseket és Máriaradnára gyűjtik őket. Fortunát atyával kivételesen keményen bántak, őt a készülő Duna-csatornához internálták egy munkatáborba, Capul Midia település munkatáborába, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták a jogfosztottakat. Fortunát atya 19 hónap után tüdőgyulladást kapott, magatehetetlen beteggé vált, de beszámolók szerint még ekkor is bántalmazták. "Mint gyengélkedőt lapáttal agyonverték" – írja a Magyar Katolikus Lexikon. Huszonhét könyvet és 302 cikket írt. Írói, történetírói munkája Számos kiadást ért meg 1943-ban kiadott Csíksomlyó, a kegyhely című műve. Sok cikket írt a Jegenyén született 17. századi író, nyomdaalapító és énekszerző P. Kájoni Jánosról, aki 1648-ban Csíksomlyón lépett a ferencesek közé. Három könyvet is írt P. Csiszér Elek főatyáról, aki az 1880-as években reformot indított el és elérte az erdélyi ferences szerzetesek számának ugrásszerű gyarapodását. Doktori értekezése A csíksomlyói harminckét confrater címet viselte. Erdélyi egyháztörténeti tárgyú könyvei: Az erdélyi ferences rendiek (Kolozsvár, 1927), illetve Az első erdélyi törvénykönyv és a katolicizmus (Kolozsvár, 1930).
Munkái
Széljegyzetek a Kájoni kérdéshez. In: Szent Ferenc Hírnöke, Cluj, 1921. p. 159-160;
P. Kájoni János Herbáriuma. In: A Hírnök, Cluj, 1922. p. 437-438.
Kájoni János: Feketekönyv. In: A Hírnök, Cluj, 1923. p. 405-407;
A csíksomlyói harminckét Confrater. Szent Bonaventura, Kolozsvár, 1923;
A Kájoni-kódex első írói. In: Erdélyi Irodalmi
Szemle, Kolozsvár, 1924, p. 261-262;
A protestáns fejedelmek kora. In: Az erdélyi katolicizmus múltja ós jelene. Dicsöszentmárton, Erzsébet Könyvnyomda. 1925, p. 61-82;
Kájoni János könyvsajtója. In: A Hírnök, Cluj, 1926. p. 275-277;
Visszanézés. In: Katolikus Világ, Cluj, 1926.
p. 172-173.
A székelyföldi ferencrendiek a XVII. század végén. In: A Hírnök, Kolozsvár, 1926. p. 97-98, 122-123;
A csíksomlyói kegyszobor története. Szent Bonaventura, Kolozsvár, 1926;
Az erdélyi katolicizmus úttöröi. In: A Hírnök, Kolozsvár, 1926. p. 300.
Az erdélyi ferencrendiek. Cluj, Szent Bonaventura, 1927;
Mozaikok Csíksomlyóról. In: A Hírnök, Cluj, 1928. p. 253-255;
Ferencrendiek a Székelyföldön. In: Emlékkönyv a
Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Kolozsvár, Minerva, 1929. p. 72-92;
Res memorial dignal. A Kájoni kérdéshez. In:
Erdélyi Ferencesek Utja, Medgyes, 1933/1-3. p. 9-12;
A Kájoni nyomda II. elismertető levele. In: Erdélyi Ferencesek Útja, Cluj, 1935/7-12. p. 51-52;
A katolikus restauráció ösi forrása. In: A Hírnök,
Cluj, 1941. p. 122-124;
Mikor és ki faragta a csíksomlyói Madonnát? In:
A Hírnök, Kolozsvár 1942, p. 42-46;
Csíksomlyó, a kegyhely. Kolozsvár, Szent Bonaventura,
1943;
Csíksomlyó, a kegyhely. Pallas-Akadémia kiadó. Csíkszereda, 1994;
Emlékezete
Zetelaka, szülőfaluja temetőjében szülei sírjánál csak egy emléktábla őrzi emlékét – sírja ismeretlen.
A zetelaki líceumot 1994-ben Boros Fortunátról nevezték el, az iskola előterében látható mellszobra.
A gyulafehérvári Főegyházmegyei hatóság 2003. március 4-én a kommunizmus romániai vértanúi közt kérte a Szentszéktől Páter Fortunát boldoggá avatását.
Last updated