Borsos Tamás

Marosvásárhely, 1566. június 14. – 1633 után

jegyző és marosvásrhelyi városbíró, Bethlen Gábor fejedelem követe a török portán

Borsos Sebestyén fia volt. 1597-ben jegyző, 1599-től 1604-ig főbíró volt; a marosvásárhelyi vár építésének elindítója, a dési országgyűlésen 1603-ban városi követ, 1605-től fejedelmi táblabíró, 1606-ban Bocskay fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának megvivője s mint ilyen a törvényhozás tagja. Az 1613., 1618., 1625. években az isztambuli török portán Erdély nagykövete, 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötésnél fejedelmi biztos. 1630-ban a budai pasánál volt erdélyi követ. 1633-ban még élt.

Munkái

• A kora erdélyi eseményeinek (1584–1612) és első portai útjának (1613.) leírását tartalmazó kéziratát gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István adták ki az Erdélyország Tört. Tárában (Kolozsvár, 1845. II. 15–43. l.)

• Második konstantinápolyi követségének (1618. április 18 - 1620. április 3.) leírása Bethlen Istvánhoz 1618–19-ben írt leveleivel kiegészítve az Erdélyi Történelmi Adatokban (II. 7–308. old.) jelentek meg gróf Mikó Imre szerkesztésében.

• Emlékirata az 1630. január 20–28. közötti budai követségéről. (Történelmi Tár 1884. 694–708. old.)

• Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. (kiad., bev. Kocziány László). Bukarest, 1972.