Duka János

Margitta, 1907. január 2. - Csíkszereda, 1990. december 2.

ifjúsági író, folklórgyűjtő, tanító

Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd Csíkszeredában a Tanítóképzőben szerzett diplomát 1925-ben. Pedagógusi pályáját falusi tanítóként kezdte, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő volt. Az 1950-es évek végén, tevékenységét rendszerellenesnek nyilvánították és hamis vádakkal eltávolították a tanügyből.

Szépirodalmi munkásságát ífjúsági íróként kezdte, első novelláját 1936-ban adták ki. Írásait a Vasárnapi Harangszó és a Csíki Néplap közölte, tanulmányai a Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményeiben jelentek meg.

„Duka Jánosnak a székely népköltészet iránti szeretete és csodálata egy élet kitartó munkájának vált hajtóerőjévé.” / Vöő Gabriella/

Életművének kiemelkedő része folklórgyűjtői tevékenysége volt. Tanfelügyelőként a falvakat járva közel került az ott élő emberekhez, megismerte hagyományaikat, népköltészetüket. Megörökítette azokat a szellemi értékeket, amelyekkel a székelység körében találkozott. Szerette a székely nép gondolkodásmódját, beszédstílusát, megfigyelte a közösségek életét, feljegyezte jellegzetes szólásaikat, értékelte a rendkívül sajátságos „csavaros székely észjárást”. Adatközlői a székelyföld falvainak lakói voltak, értelmiségiek és egyszerű gazdálkodó emberek. Gyűjtőmunkájában nagy segítséget nyújtott Vámszer Géza, akivel mindvégig kapcsolatot tartott fenn.

Csúfolódó székelyek című gyűjteményével, 1961-ben a magyarországi X. Néprajzi Gyűjtőpályázaton II. díjat nyert. Ebből a gyűjteményből A rátótidák típusmutatója címmel, részletek jelentek meg Kovács Ágnes és Maróti Lajosné közreműködésével, A magyar falucsúfolók típusai című kiadványban 1966-ban.

Szaktanulmányai jelentek meg a Népismereti Dolgozatok című 1976-os és 1978-as köteteiben is. Népművészeti és népköltészeti gyűjtéseit a Hargita napilap és a Napsugár gyermekfolyóirat közölte. Különböző tematikájú, változatos elbeszélői stílusú folklórgyűjteménye az élet minden területét bemutatta. Több évtizedes munkájának eredményeként egy gazdag életművet hagyott hátra.

Munkásságának elismeréseként a Magyar Néprajzi Társaság, a Tudományterjesztő Társaság valamint 1990-től a Kriza János Néprajzi Társaság tagjává választották. 1990. december 2-án hunyt el Csíkszeredában.

”Duka János egyike volt azoknak, akik felismerték, hogy önmagukon, szűkebb életkörükön túl, a másik emberért, emberközösségért, a nemzeti közösségért is cselekedni kell. Diákkorában elkezdett, majd tanítóként és tanfelügyelőként folytatott folklórgyűjtő munkássága révén az eszményi önkéntes folklórgyűjtő példaképeként marad az utókor emlékezetében.” / Dr. Balázs Lajos /

Művei

• Gyermekszíndarabok. Csíkszereda, 1946.

• Székely lakodalom, Székely fonó. Csíkszereda, 1947.

• Csángó magyar lakodalmi versek és mondókák. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményei. Csíkszereda, 1957.

• Falvaink gúnyversei. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményei. Csíkszereda, 1957.

• Gyimesi babonás szokások. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményei. Csíkszereda, 1957.

• „Gyimesi kontyoló”. In: Néprajzi Közlemények. 1960/3-4 sz.

• A dörzsölő. Bihari népszokás az Érmelléken. In: Művelődés 1974/11

• Margittai vásár. In: Népismereti dolgozatok, 1976.

• Csíkszentlélek tízeseiről. In: Népismereti dolgozatok, 1978.

• Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről. Bukarest, 1983.

• Elsüllyedt kincs. Mesék. Bukarest, 1993.

• Üti Páké Barátost. Csúfolódó székely népköltészet. Csíkszereda, 1995.

• Mikor hagyja el az ész az embert? Csíkszereda, 2000.

• Bihari betyártörténetek és más anekdoták. Csíkszereda, 2003.

• Csíki furfang. Csíkszereda, 2003.

• Székely anekdoták. Csíkszereda, 2007.

Források

• A Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményei. Csíkszereda, 1957.

• Népismereti dolgozatok. Bukarest, 1976.

• Népismereti dolgozatok. Bukarest, 1978.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.

• Magyar Néprajz V. kötet. Magyar Népköltészet. Budapest, 1988.

  Dr. Balázs Lajos: Az eszményi önkéntes folklorgyűjtő. In. Hargita Népe, 2001. január 5.