Erőss Alfréd

Perestyén, 1909. július 7. – Torda, 1950. július 11.

székely katolikus pap, költő, tanulmányíró

Kézdivásárhelyen érettségizett, Gyulafehérváron és Rómában végezte a teológiát. 1938-tól teológiai tanár, a Pázmány Péter Társaság tagja. Első kötete 19 éves korában jelent meg a Vasárnap kiadásában Az út (Arad, 1928) címen. "Meglehetősen egy húron játszik, s talán szántszándékkal elfogja fülét az új líra dübörgő erejű hangjától, mely ma fölveri Európa csöndjét" – állapította meg Dsida Jenő.

1941-ben Kolozsvárra költözött. Újabb kötete a Domokos Pál Péternek ajánlott Székelyek dicsérete (Kolozsvár, 1942). Verseire jellemző a pátosz, a legjobbak tájélményből születnek, hangot adva a szociális gondoknak is. Tanulmányait az Erdélyi Iskola, Hitel, Reményik Sándorról írt értekezését a Termés (1943. Tél) közölte. Az emberi személy problémája (Budapest, 1944) c. bölcseleti munkája a céltudatos közösségi ember önalakítását értékeli.