Forró György

Erdély, 1571 – Nagyszombat, 1641. október 18.

bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita rendi pap, tartományfőnök, iskolaigazgató, a nagyszombati egyetem első rektora

Nemes szülőktől származott. A kolozsvári jezsuiták kollégiumában tanult Pázmány Péterrel, 1588-ban lépett a rendbe. A próbaidő elteltével 1590-ben a lengyelországi Kaliszban retorikát tanul, 1591–1594-ben Olmützben végezi el a bölcseletet, ezt követően Turócon retorikát tanít. A teológiai tanulmányait Grazban végezi 1596–1598 között, pappá 1598-ban szentelik. 1599–1602 között Vágsellyén hitszónok és iskolaigazgató. Az 1602-ben tartott zsinaton beszédet mond a római katolikus vallás védelmében, az eretnekek ellen. 1603-tól Grazban tanítja a bölcseleti kurzust. 1605. augusztus 21-én fogadalmat tesz, több évig működött hittérítőként Erdélyben és Magyarországon, 1607-től Erdélyben, 1611-től Magyarországon lesz misszionárius. 1612-ben, Grazban részt vesz Káldi György bibliafordításának revíziós munkájában. Ausztriából visszatérve Magyarországra folytatja hittérítő tevékenységét. Előbb Forgách Ferenc bíboros, esztergomi érsek területén, utána a kassa-homonnai misszióban tevékenykedik. 1618–1623-ban Zágrábban a jezsuita rendház főnöke és rektor. Az ausztriai Ebendorfban 1624-1626 között a jezsuiták kollégiumi vezetőjeként működik, 1627-től a nagyszombati kollégiumot vezeti. 1730-től öt évig Ausztria rendházainak tartományfőnöke. A Nagyszombati Egyetem alapításánál, 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek tanácsadója, majd az egyetem első rektora lesz 1640-ig. Pázmány Péterrel együtt, Forró Györgynek kulcsszerepe volt az ellenreformáció elindításában és véghezvitelében. A kézíratban maradt munkái nem jutnak el a kiadásig, kéziratainak hollététe ismeretlen.