Gergely Ferenc

Csíkszentimre, 1856. okt. 4. – Brassó, 1900.

I. osztályú csendőrszázados, szárnyparancsnok

Gergely Ferenc és Bors Éva fia. Csíksomlyón öt gimnáziumi osztályt végzett jó sikerrel. A Ludovika Akadémián végzett 1881-ben. „1875. december 6-án – mint újonc – avattatott fel a felállított 10-ik számú országos csendőrparancsnoksághoz háromévi sorhad, hét évi tartalék és két évi honvédségi szolgálati kötelezettség mellett. 1876. elején, mint csendőr a magyar király erdélyi csendőrségi parancsnokság állományába vétetett át. Címzetes őrsvezetővé 1878. május elsején, őrsvezetővé 1879. április 14-én lépett elő. 1879–80. években a Ludovika Akadémia előkészítő, 1880–81 években ugyanott a tisztképzőtanfolyamot »elégséges« eredménnyel végezte. Hadapróddá 1881. szeptember hó elsején, hadapródőrmesterré 1882. április hó 16-án, hadnaggyá 1882. november 1-jén neveztetett ki. Mint hadapród-őrsparancsnok, Kolozsváron működött. Hadnagy-szakaszparancsnok ugyanott, továbbá Brassóban és Besztercén. Főhadnagy 1884. november elsejével. E rendfokozatban szakaszparancsnok Marosvásárhelyen. 1894. szeptember 1-jén a m. kir. IV. számú csendőrkerülethez helyeztetett. II. osztályú századossá 1894. november elsején lépett elő. Szárnyparancsnok Nagykárolyban. I. osztályú százados 1895. november elsejével. 1896. augusztus 1-jén a m. kir. I. számú csendőrkerülethez helyeztetett vissza szárnyparancsnoknak Brassóba. Itt halt meg szívszélhűdés következtében és itt helyezték örök nyugalomra az 1900-as évben.

Gergely Ferenc százados felesége a marosvásárhelyi Wágner Hermina és három gyermek atyja. Egyik gyereke Gergely Zoltán Ferenc 1892. május 29-én született és 1893. szeptember 10-én kereszteltetett meg Csíkszentimrén. A sportok közül az úszás és vívásban s az atlétikában volt jól gyakorlott. Magyarul tökéletesen, németül és románul jól beszélt. Gergely Ferenc százados kora ifjúságában határozta el magát a csendőr pályára s azon élete végéig hűséggel meg is maradt. Tiszti alkalmazásban közel húsz évet töltött. Komoly, higgadt, becsvágyó, lelkiismeretes és szorgalmas tiszt volt.

Kitüntetései:

• 1882 évben a honvédelmi miniszter dicsérő okirattal elismerését fejezte ki részére az altiszti tanonckiképzés alkalmával – oktatói minőségben – kifejtett szorgalmáért és eredményes ténykedéséért.

• Birtokosa volt a jubileumi emlékéremnek.