Gyárfás Jenő

Sepsiszentgyörgy, 1857. április 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. december 3.

székely író, festő és grafikus

A Székely Mikó Kollégium diákja volt, a tanári kar pénzt adott össze, hogy a pesti Mintarajztanodába küldjék tizenhét évesen. Pesten tanult a Mintarajziskolában 1873–1877-ig, mestere Székely Bertalan történeti festő volt. Rajz- és festői tanulmányait Münchenben folytatta 1877-1880 között, ottani jeles mesterei Wagner Sándor, Dietz és Gabriel von Max. Hamar kitűnt az arcképfestészetben, még 1880-ban megfestette Münchenben Karlovszky Bertalan fiatal festőművész portréját, amely remekbe sikerült. Életképeivel Münchenben, Pesten és Bécsben is sikere volt, de vevőre vagy mecénásra nem talált. Megélhetését úgy tudta biztosítani, hogy pesti képes folyóiratok számára készített illusztrációkat. 1880-ban hazaköltözik Sepsiszentgyörgyre, A Debren-patak partján építi fel műtermét. 1882-ben állami ösztöndíjjal eljutott egy rövid itáliai tanulmányútra, de ezután rajztanári állást vállal szülőhelyén, Sepsiszentgyörgyön, ezzel a lépésével mintegy kikerül a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből.

Vállalt arcképfestést, könyvillusztrálást, s történeti képeket festett, az 1896-os millenniumi kiállításra V. László király esküje című festményével készült. Írt ódákat, drámákat, románcokat, balladákat, mindezeket maga illusztrálta. Kivette részét az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben című monumentális kiadvány illusztrálásában, továbbá számos díszoklevelet tervezett és festett a különböző ünnepi alkalmakra. Igen foglalkoztatott festő és grafikus volt Erdélyben. Idősebb korában szembetegség és családi gondok nehezítették életét.

Az akadémikus és történeti festők sorába tartozik, de több is annál, portréin kitűnik jellemábrázoló képessége, tusrajzain finom vonalvezetés, oldottabb festőiség jellemzi, pld. Jairus lányának feltámasztása c. képén. Nagy festői tehetségről és iskolázottságról számot adó portréi, valamint bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei és életképei vannak. Fő műve, legszebb alkotása a Tetemrehívás 1883-as végső változata, Arany János azonos című balladájának zárójelenete. Gyárfás e művét Pesten kezdte el festeni, s Erdélyben fejezte be, de hálából az állami ösztöndíjakért, a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, onnan került aztán a múzeumok szakosodása révén a Magyar Nemzeti Galériába.

Történelmi képei szolgálták a nemzeti tudat ébrentartását (pl. II. Rákóczi Ferenc, Gábor Áron halála a kökösi csatában, Kossuth Lajos), más képei a dualizmus rendszerével való megbékélésre (pl. I. Ferenc József császár, Erzsébet királyné, Deák Ferenc) késztettek. Alkotói tehetségét azoknak adta vissza, akiktől ő származott. Műveit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtára és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Művei

• Férfiakt (papír, ceruza, fedőfehér, 620 x 440 mm) 1875;

• Női fejtanulmány (papír, kréta, fedőfehér, 565 x 435 mm) 1875;

• Tréfás fenyegetés (olaj, vászon; életkép) 1879;

• Munka után jó a nyugalom (olaj, vászon; életkép) 1879;

• Tetemrehívás (olaj, vászon (vázlat), 109 x 158,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria) 1879;

• Jairus lányának feltámasztása (papír, tus, toll, lavírozás, 210 x 223 mm; Magyar Nemzeti Galéria) (1880 körül);

• Az ember tragédiája : római szín (lavírozott tus, toll, 12 x 18,4 cm; Magyar Nemzeti Galéria) 1880-as évek

• Tetemrehívás (olaj, vászon, 192,5 x 283,5 cm; Magyar Nemzeti Galéria) 1883;

• Tél öröme, (életkép) 1883;

• Az első bál, 1884;

• Disznóölés, (életkép) 1886;

• Fiatalság és öregség (olaj, vászon, 48,5 x 53,3 cm; Magyar Nemzeti Galéria) (portré- és életkép) 1887;

• V. László király esküje a Hunyadi-háznak (olaj, vászon, 220 x 300; Temesvári Szépművészeti Múzeum) (történelmi festmény) 1895;

• Szent László, 1899;

• Gábor Áron halála a kökösi csatában (1899 körül);

• Kossuth Lajos portréja (Év nélkül)

• Ferenc József császár és magyar király portréja (Év nélkül)

• Erzsébet királyné portréja (Év nélkül)

• II. Rákóczi Ferenc portréja, (a brassói Magyar Kaszinónak festette, Év nélkül))

• Deák Ferenc portréja, (a brassói Magyar Kaszinónak, Év nélkül)

• Bánffy Dezső gróf arcképe (Év nélkül)

• Több Bethlen gróf arckép (Év nélkül)

• Málik Józsefné arcképe 1922;

• Öreg férfi félaktja, 1925;

Emlékezete

• Műveinek nagy részét a Székely Nemzeti Múzeumban a nevét viselő sepsiszentgyörgyi képtár őrzi, amely előtt 2010 óta, a Vargha Mihály által készített, szobora is áll.