Györffi Kálmán

Erdőszentgyörgy, 1945. március 26. –

prózaíró

A marosvásárhelyi Unirea Középiskola elvégzése után 1963-ben először építészeti technikumba járt, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 1976-ban. Gyergyószentmiklóson tanított, 1980-tól az Előre munkatársa volt. Marosvásárhelyen él. Első írása az Ifjúmunkásban jelent meg 1968-bn, majd az Utunk, Igaz Szó is közölte novelláit, kisregényeit.

Forrás-kötetét, a Csendes hétköznapok című novellagyűjteményt 1973-ban adták ki. Prózáját már indulásakor megkapó életközelség, mély, elemző lényeglátás, eszköztelenségében is árnyalt stílus jellemzi. Bensőségesen, kivételes érzékenységgel ábrázolja a hétköznapok, az egyszerű emberek világát, élménygazdagság, az élet intenzitása hatja át írásait. Olykor szenvtelennek tűnő, tárgyiasan leltározó stílusával az eldologiasodás veszélyére döbbenti rá a tárgyi világnak kiszolgáltatott embert. Vissza-visszatérő motívum írásaiban az építkezés s a vele járó, olykor emberséget csorbító áldozat.

"Nem agyafúrt, hanem szelíden megszállott Sziszifuszok vívják hétköznapi, csendes harcukat e novellák téglarakásai, cementeszsákjai között, hónapos szobáiban és kisudvarain" – írja róla Marosi Péter.

A téma nagyobb igényű kibontása a Házavatás című kisregény. Az öregség és mindenfajta szenvedés ábrázolására is különös hajlama van: szimbólumértékű az Ágnes tragikus-groteszk portréja. Az idő felbontásával, a mondat kereteinek tágításával már korán kísérletezett: sajátos, ahogyan a leírás, elbeszélés, visszaemlékezés és dialógus elemeit egy mondaton belül keveri, anélkül, hogy az olvasót kizökkentené a hatás szintetikus befogadásának folyamatából. A visszatekintő című regényében az idő felbontásának és sűrítésének történelmi dimenziókat is átfogó, újszerű technikáját valósítja meg. Előbb az Igaz Szóban, majd hasonló c. elbeszéléskötetében is megjelent kisregénye, A nagy kórház a kiszolgáltatottság szimbóluma (1981). A tehetetlenség – sugallja ez az írás – nem fér össze az öntudattal. Ennek az összeférhetetlenségnek a nyers, fölényes, fekete humort sem megvető ábrázolásával a szerző azok ellen az adottságok ellen lázít, amelyek e kettőt mégis békés egymás mellett élésre kényszerítik. Sodoma, avagy kiáltás az emberért c. bibliai tárgykörű drámája (Igaz Szó 1982/9) önmeghatározása szerint "groteszk játék": tiltakozás az atomháborúval fenyegető fegyverkezési verseny ellen.

Marosvásárhelyen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatójának szervezésével 1986-ban Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások létrehozták a Communitas magyar irodalmi kört, sokan eljöttek rendezvényeikre. Ábrám Zoltán egy füzetet vezetett, ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre emlékezve kiadták e füzetet emlékkönyv formájában 1996-ban, és sokan a hajdani kör tagjai közül összejöttek az 1996. december 14-én tartott emlékünnepségre, köztük Györffi Kálmán, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Marosi Ildikó, Székely János, Szépréti Lilla.

Munkái

• Csendes hétköznapok : novellák. Bukarest, 1973;

• Házavatás. Ágnes. Két kisregény, 1975;

• Visszatekintő (regény). 1978;

• A nagy kórház. (elbeszélések). Bukarest, 1981;

• Întoarcerea Visszatekintő, román nyelven, Bucureşti, 1983;

• Mézízű napjaink (elbeszélések, karcolatok). Bukarest, 1987;

• Ne üldözz, Hermann! Marosvásárhely, 2001;

• Válogatott novellák. Székely Könyvtár 60. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2018;

Társasági tagság

• Aranka György Irodalmi Kör

• Gaál Gábor Kör