Huszár Lajos

Nyárádszereda, 1906. január 29. – 1987. december 23.

nemzetközi hírű numizmatikus

Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte és ott is érettségizett. 1924-ben a beiratkozott budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-földrajz szakára. 1928-ban szerzett oklevelet művészettörténet – klasszikus régészet – művelődéstörténet szaktárgyakból.

1929-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába, ahol önkéntes gyakornokból 1944-re osztályvezető lett. Kutatási területe a magyar éremművészet és pénztörténet volt. Doktori disszertációját a körmöcbányai éremvésőkről írta. A háború előtt fél évet Rómában és két hónapot a Balkánon töltött Hariseion ösztöndíjjal.1944-ben mint osztályvezetőre rá is bízták a múzeum kincsrejtekének pontos helyét. A háború végét és az ostromot a múzeumban élte át. 1945 tavaszától a múzeum megbízott főigazgatója, majd 1946 augusztusától kinevezett főigazgató egészen 1949 januárjáig. Ekkor az Esterházy kincsek kiállításról történt ellopása miatt fegyelmi úton felmentették és visszakerült az Éremtárba kutatónak. 1955-ben újra osztályvezető, majd 1956 végén a múzeum ideiglenes Nemzeti Tanácsának tagja, majd választott elnöke.

1968-ban nyugdíjazták, bár erre nem a kora adott indokot. Ezek után a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban mint tudományos tanácsadó dolgozott. Életművének bibliográfiáját, mely több mint 500 kiadványcímre (könyv, tanulmány, cikk) rúg, a Num. Köz. 86-87. száma közli. Az éremgyűjteményben végzett szorgalmas munkája is említésre méltó: pontosan leltározott, valamint neki köszönhető a Niklovits gyűjtemény megszerzése (több mint 43 ezer db).

Tudományos elismeréseként 1957-ben az MTA kandidátusi címet, 1983-ban nagy doktori címet, 1984-ben pedig címzetes tanári rangot adományozott neki.

A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1939 óta volt tagja, 1945-től ügyvezető alelnöke, majd 1950-től az összevont NT és Régészeti Társulat Éremtani Szakosztályának titkára egészen 1968-ig. 1933 és 1975 között a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, melyet neki köszönhetően nem szüntettek meg.

Művei

• Die Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn 1932;

• Bethlen Gábor pénzei 1945;

• A budai pénzverés története 1958;

• A Báthoriak pénzei 1961;

• Münzkunst in Ungarn 1963;

• Habsburg-házi királyok pénzei (1526-1657) 1975;

• Bibliographia Numismaticae (F. Fejér tsz.) 1977;

• Hungarian Coins and Medals Related to Medicine 1977;

• Münzkatalog Ungarn 1979;

• Régi Magyar emlékérmek katalógusa 1500-1849 (5 füzet)