Illyés István

Csíkszentgyörgy, 1650. december - 1711

bölcseleti doktor, nagyprépost és címzetes szamandriai püspök

Illyes András erdélyi püspök testvéröcscse, szül. 1650 december végén Csikszentgyörgyön; az I. és II. latin osztályt a csiksomlyói frerenceseknél, a III. Ungvárt, a IV. és V. osztályt 1668-ban Szepesen, a többi gymn. osztályt Pozsonyban, 1671-től mint az Emericanum növendéke végezte; a theologiát 1672-től Bécsben hallgatta.

Már mint bölcseleti doktor 1674-ben Rómába ment a Szent Apollináris collegiumba; itt folytatta theologiai tanulmányait és 1677. február 14-én fölszenteltetett. Hazájába visszatérvén, 1678. július 31-től a nádszegi plébániára neveztetett ki, hol öt évet töltött. 1684. januárjában a püspöki plébániára küldetett, de már májusban Pozsonyba kényszerült menni. 1685-ben Nagyszombatba hivatott meg a jog előadására; innét 1686. nov. 29. visszament a püspöki plébániára. 1688. március 14-én esztergomi kanonok lett és egyszersmind somorjai plébános. 1689. augusztus 11-től honti, 1690. március 4-től zólomyi főesperes, 1691. április 22-től Szent Tamásról nevezett prépost, 1691. július 24-től B. Sz. Szent Jóbról nevezett apát, 1708. november 30-től esztergomi nagyprépost majd végszendrői/szamandriai püspök lett. Meghalt 1711-ben.

Művei

• Lelki Tej. Avagy Catechismus. Az az, A keresztyéni Tudománnak Első és az üdvösségre szükségesb részeiről való Tanítások. Mellyeket Nevezetes Autorokból, és főképpen a Római Catechismusból, egy formába szedett; hasznos kérdésekkel és feleletekkel magyarázott. Nagy-Szombat, 1686. (2. kiadás. U. ott, 1697.);

• Soltári Énekek A Magyar Anyaszentegyház vigasztalására és Halottas Énekek A Szomorú Temetések alkalmatosságára. Hozzá-adatván rövideden. A jól meg-haláshoz való készület. U. ott, 1693. Három rész (Mind három rész külön czímmel. 2. kiadás, U. ott, 1749. Buda, 1781.; további kiadásai: 1809., 1847. és 1860. U. ott és Bpest, 1894.);

• Készület A jól meg-haláshoz, Szép oktatásokkal, biztatásokkal, főfő jósagos cselekedetek gyakorlásával, Imádságokkal, és Istenhez-való fohászkodásokkal, felkészíttetett; és először Francziául, azután Olaszúl, és Deákúl bévebben: Most pedig ... Magyarul rövidebben, és némely változással, s néhol hozzá-adással is, ki-bocsáttatott: a halandók, és halálos betegségben vonakodók vigasztalására, segedelmére: és az őket vigasztalók üdvösséges foglalatosságára. Nagy-Szombat, 1693. (Az I. Soltári Énekeihez mellékelt nagy-szombati 1693. kiadástól külömböző önálló kiadás.);

• Catecheses Doctrinae Christianae, seu compendiosa Christiani hominis, in rebus Fidei, Morum, & Controversiarum Institutio. Scripturarum Divinarum testimonijs, Sanctorum Patrum Sententijs, Sanctorumque Canonum & Conciliorum Authoritatibus solidata. Atque in hanc docendi, & e Cathedra dicendi Methodum Studio & Opera ... Hungarico primum idiomate concinnata; jam vero Latinitate donata, passimque aucta. Tyrnaviae, 1701.;

• Sertum Sanctorum. A Dicsöült Szentek Dicséretinek jó illatu virágiból kötött koszorú. Az-az Ünnep napokra készíttetett Prédikácziók,. Mellyeket Előnyelvi prédikálása után rendbevett, hellyesleg bévitett, és írásban kiadott. U. ott, 1708. Két rész.;

• Fasciculus Miscellaneus. Az-az, Némelly ünnepi solennitásokra, s egyéb ollykor adatott külömbféle alkalmatosságokra, készíttetett, es kötéskébe foglaltatot Egynéhány Prédikácziók. Mellyeket Elő nyelvi prédikálása után rendbevett, helylyesleg bévitett, és írásban ki-adott. U. ott, 1710. (2. kiadás, U. ott, 1725.);

• Menybe Vitetet Boldogságos Szűz Maria Congregatziojának, Melly Nagy-Szombat...Parochialis Ecclesiájában... mind a két Nemből-való, és minden allapot-béli, Krisztus Hivei átitatosságának öregbülésére... 1615-ben fundáltatott... eredete: Regulái: Búcsú. Hozzáadatván A Hitnek vallás-tétele a bé-vételkor: és egynéhány áitatos Imádságok, és Litaniák. U. ott, 1710. (Irta latinul 1628. Draskovics György, magyarra fordítva kiadta Jaklin Balázs 1684., most némely változtatásokkal Illyés István.);

• Illyés István kronikája. Esztergom 1863. (Kivonatban M. Sion 881. 1. és teljesen u. ott, 1865. 809., 881. 1.)

Kéziratban van az esztergomi főegyházmegye könyvtárában: Liber Rationum Custodialium Ecclesiae Metrop. Strigon. ab A. 1693-1696. 4rét, 1698-ból.