> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/incze_lajos.md).

# Incze Lajos

Parajd, 1915. január 5. – Lewiston, 2012. július 8.

*író, költő, ifjúság-nevelő, fényképész, szociológus*

Elemi iskoláját Parajdon, középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi (1927-32) és marosvásárhelyi (1932-34) katolikus kollégiumokban végezte. Ifjúkori költeményei a kolozsvári Jóbarát című ifjúsági folyóiratban jelentek meg Dr. Rózsa József szerkesztése alatt 1929-ben. Érettségi vizsgáját Tordán tette le 1934-ben. A kolozsvári egyetemen doktori diplomát szerzett jogból 1941-ben, Rómában pedig szintén olasz jogi diplomát szerzett 1949-ben.

Első tudományos írásait [Bányai János](/szekelyfold-hires-emberei/banyai_janos.md) földtudós *Székelység* című folyóirata tette közzé Székelyudvarhelyen 1930-ban. 1937-1939 között Marosvásárhelyen Nagy Samu Ellenzék című hetilapját szerkesztette. Ugyanakkor a [Kacsó Sándor](/szekelyfold-hires-emberei/kacso_sandor.md) főszerkesztő által vezetett Brassói Lapok, a nagyváradi Magyar Újság és kolozsvári Jóestét közölte közérdekű írásait. Irodalmi művei az Erdélyi Helikon (Kovács László) és Végváry Reményik Sándor *Pásztortűz* (Vásárhelyi Z. Emil) című folyóiratában jelentek meg. Tudományos cikkeit az erdélyi ifjú írónemzedék negyedévi folyóirata, a Hitel (Albrecht Dezső, Venczel József, Vita Sándor) közölte.

Mint az Országos Magyar Sajtókamara tagja, a kolozsvári Ellenzék (Zathureczky A. Gyula) és Estilap (Demeter Béla) belső munkatársa volt 1940-1943 között, előbb Kolozsvárott, később Budapesten, majd a magyar királyi Haditudósító Század harctéri tagja volt 1943-1945-ben a második világháború végéig.

Ausztriában a 8. Brit Hadsereg innsbrucki küldöttségének (Enfidaville Staging Camp) tolmácsa 1945-ben, ahonnan a Róma környéki Szövetséges Parancsnokság (Rome Area Allied Command) alkalmazottja lett 1946-1947-ben. Az olasz békekötést követőleg a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet (International Refugee Organization) tisztviselője Nápolyban 1948-1849-ban. 1949-ben történ Amerikai bevándorlása után, egy ideig (Jezsuita kollégium, Baden) könyvtáros Indiana államban, titkár Illinois-ban (Te Deum International, Springfield, Dr. John Donovan), gyári padmunkás William P. Laytham vasöntődében (Patterson, New Jersey állam). Onnan meghívásra átköltözött a Maine állami Lewiston városába. Ott röntgen szakiskolát alapított (St. Mary Hospital) és annak igazgatója 1950-1980 között. Pályáját Új Anglia Tudományegyetemén (University of New England) a társadalomtudomány tanáraként fejezte be 1986-ban. Időközben cikkeket irt, fényképekkel és rajzokkal díszítve, napilapokba és folyóiratokba. Vetített képes előadásokat tartott társadalmi, vallásos, szakmai egyesületek részére.

Nyugdíjba vonulása után könyveket írt, fényképezett, vitorlázott, külföldön utazott, 1972-től országos postai sakkmérkőzéseken vett részt. 1970-től A Magyar Társaság tagja. Egyik könyvét az Árpád Akadémia (Cleveland, Ohio) aranyéremmel tüntette ki (Footprints on Destiny Lane, Lábnyomok a Sors Ösvényén, 1984)

Amerikai francia ápolónőt vett élettársul (Helen A. Gastonguay, RN, MA). Négy fiúgyermeket neveltek fel és nyolc unokájuk van.

## Művei

* Székely gyermekjáték, mint kísérletező eszköz(képpel). Székelység I. (1931). 25. o
* Vadjárások, orvvadászok, haltolvajok. Székelység IX (1939). 8–9. o.
* „Gyere ki huncutra!...”. Székelység IX (1939). 57. o.
* A két Sófalva. Székelység X. (1940). 50. o.
* Egy telepítés tanulságai Hitel. 5-6: 3-4 (1940-41) 277-84.
* Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület A felszabadult erdélyi területek gazdasági életének újjászervezése az EMGE feladata. Hitel. 7:4 (1942) 246-48.
* Irodalmunk túl a feleken A második bécsi döntés által kettészakított erdélyi irodalom; a dél-erdélyi kultúra helyzete. Pásztortűz. 28:11 (1942) 470-73.
* Székelyföld az országépítésben. A Székelyföld helyzete. Magyar feladatok a Székelyföldön és a székelységgel. Hitel. 5-6:2 (1940-41) 113-27.
* Ősi székely szokások egy román faluban Oltszakadát erdélyi román többségű falu nemzetiségi megoszlásának és interetnikus kapcsolatainak ismertetése. Pásztortűz. 27:2 (1941) 87-92.