# László Dezső Sepsiszentgyörgy, 1904. július 12. – Kolozsvár, 1973. november 15. *társadalomtudományi és egyházi székely író, szerkesztő* Középiskoláit a Székely Mikó Kollégiumban (1922), református teológiai tanulmányait Kolozsvárt (1922-26) és a skóciai Glasgow-ban (1926-27) végezte. Teológiai szenior (1927-29), egyházkerületi ifjúsági utazótitkár (1927-32), majd a kolozsvári református kollégium vallástanára (1932-40). Teológiai magántanár 1937-től, a belvárosi egyházközség lelkipásztora Kolozsvárt (1940-57). A magyar országgyűlésben képviselő (1941-44). Az egyházmegye esperese, egyházkerületi generális direktor (1947-57). Koholt vádak alapján szabadságától megfosztották (1952) s a Duna-deltát a Fekete-tengerrel összekötő csatornánál dolgozott, majd 1957-ben újra letartóztatták, és öt évet töltött börtönben. 1962-től Markos Andrással együtt újrarendezte a még 1918-ban feldúlt egyházkerületi levéltárat (1961-67), majd ismét Kolozsvár-belvárosában lelkipásztor (1972-ig), s a református zsinat egyházalkotmányi bizottságának elnöke. Teológiai gondolkodóként a Karl Barth nevéhez fűződő újreformátori irányzat képviselője. Szellemi hagyatékának leltára szerint életében 910 írása jelent meg, 140 munkája maradt kéziratban; 1172 prédikációját, ill. bibliamagyarázatát írta le, ezek egy része a Református Szemle hasábjain megjelent. Az Erdélyi Fiatalok c. főiskolás lap egyik alapítója (1930-40), majd a Kiáltó Szó c. református folyóirat szerkesztője (1941-44), az Ifjú Erdély, Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Múzeum, Székely Nép, Református Szemle munkatársa. Komoly gyakorlata volt az ifjúság nevelésében. 1924-től az Ifjú Erdély legaktívabb munkatársa, itt jelent meg első cikke. Már két kötet, a Bethlen Gábor keresztyén élete és Az Erdélyi Református Egyház története szerzője, amikor a kolozsvári magyar főiskolások mozgalmát elindító, az 1929-es nemzedéket szervező Jancsó Béla felkéri: legyen az Erdélyi Fiatalok felelős szerkesztője. Ezt a szerepkört s a vele járó munkát azután is vállalta, miután az eszmei irányítást végző Jancsó Béla befejezte az egyetemet. Célkitűzéseik ugyanis egybeestek: mindketten a kisebbségi helyzetben felnőtt erdélyi magyar ifjúság létkérdéseinek tisztázását tartották elsőrendű kötelességüknek. Jellemző erre a felfogásra, hogy a szerkesztő a Tizenegyeket követő írónemzedéket felsorakoztató Új arcvonal (Kolozsvár, 1931) c. antológiában A kisebbségi élet ajándékai c. tanulmányával mutatkozott be, s az 1930-as évek korrajzává szélesedő visszaemlékezésében az Erdélyi Fiatalok csoportját így jellemzi: > "*Meggyőződésünk szerint az akkor legjobbat akartuk: egyéni és közösségi öntudatra ébreszteni a fiatalságot, eléje tárni saját maga, népe, országa és a világ kérdéseit, egy vajúdó világ egyre több erővonalát*" (Korunk 1973/6). Érdeklődésében az 1930-as évek elején szervesen összefonódott a történelmi múlt átértékelése és a korszerű gondolkodást megalapozó eszménykeresés. Reálisan látó nagy magyarok családfája c. írásában így vall: > "Makkai Sándor Ady-könyve megismertetett Ady modern kritikai magyarságával. Adyval egy lépést tettem, és próféciája általánosságaiból Szabó Dezső részletekbe világító zsenijének fénykörébe jutottam. Tetszett nekem ez az ember, aki a világháború után a legkritikusabb és legegyetemesebb magyarságot jelentette. Miután a jelenben megtaláltam az élő magyarság összes kérdéseinek reális és kritikai szemléletét, s megláttam, hogy ez a nemzetszemlélet még mindig idegen ... annak a látásnak történelmi igazolást kerestem..." (Erdélyi Fiatalok 1934/II). Ebből az igazolás-keresésből születtek meg azon tanulmányai, amelyekben rendre felfedezte nemzedéke számára Bethlen Gábort, Zrínyi Miklóst, Széchenyi Istvánt, Eötvös Józsefet. Az Erdélyi Fiatalok kiadásában megjelent köteteiben (Akarom: tisztán lássatok; A siető ember) ezen tanulmányait adta közre. Az 1930-as évek második felében a kisebbségi életmodell kidolgozásának igénye adta kezébe a tollat. Miután felismerte, hogy a kisebbségi sorsban a régi magyar élet formái, intézményei, szelleme nem tarthatók fenn, s hogy sem a pesszimista álláspont, sem az építő szándék nélküli kritikai magatartás nem vezet eredményre, új kisebbségi ideológiáért száll síkra. Erdélyi Fiatalokbeli tanulmányai 1935 és 1940 között jórészt ezt a célt szolgálták, már maguk a címek is eligazítóak: A kisebbségi élet (1935/III); A rög alatt (1936/II); Bomlás vagy egység? (1937/II); Az erdélyi élet útja (1937/III); A kisebbségi magyarság ifjúsági problémája (1937/III); Balázs Ferenc a transzilvanizmus szolgálatában (1938/I); Világnézetünk apológiája (1938/I); Új erdélyi tájékozódás (1939/I). Az értékvédő és értékteremtő munkát állítja a kisebbségi élet megszervezésének középpontjába, melynek "sem világnézeti, sem felekezeti, sem korkülönbség nem lehet a gátolója". Vallástanári oklevelének 1931-ben való megszerzése után vallástanár a kolozsvári Református Kollégiumban 1932–1940 között; a teológia magántanárává képesítették 1937-ben. 1940-től lelkipásztor a kolozsvár-belvárosi református egyházközségben. Az egyházkerület főlevéltárosaként nevéhez fűződik a kolozsvári reformátu központi levéltár rendezése. ## Művei * Bethlen Gábor keresztyén élete (Élő Könyvek 12. Kolozsvár, 1929); * Az Erdélyi Református Egyház története (Torda, 1929) * Az Erdélyi Református Egyház története (Élő Könyvek 13. Kolozsvár, 1929); * Értelem, erő, akarat (nevelési program, Kolozsvár, 1931); * Akarom: tisztán lássatok (Széchenyi István és a magyar jelen. Kolozsvár, 1931); * Amíg a diákból tanár lett (Tanári székfoglaló beszéd. Kolozsvár, 1934); * Két tűz között (A modern magyar irodalom és a református egyház. Kolozsvár, 1935); * Mit cselekedjem? (a lelkészi szolgálat vezérfonala, Kolozsvár, 1935); * A siető ember (Tanulmányok a magyar múltból. Kolozsvár, 1935); * Az anyaszentegyház élete és szolgálata (Kolozsvár, 1938); * Reményik és Ady (Nagyvárad, 1941); * Ige-hit-egyház (Kolozsvár, 1943); * Magyar önismeret (Cikkek, tanulmányok, előadások. Sepsiszentgyörgy 1944); * Kegyelemből a hit által (Vásárhelyi Jánossal, Nagyenyed 1947); * Őt hallgassátok (Borbáth Dániellel és Tőkés Istvánnal, Kolozsvár, 1975); * A magyar református lelkipásztor a történelemben. XVI. sz. (Kolozsvár, 1992). --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/laszlo_dezso.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.