Márton János

Zetelaka, 1921. június 4. – Kolozsvár, 1998. május 31.

színműíró, színész, rendező, író

Alsó gimnáziumi osztályait a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban végezte, a székelykeresztúri tanítóképzőben szerzett oklevelet 1945-ben. Szülőfalujában kezdte tanítói pályáját. 1946-ban országos feltűnést keltett, miután Szentimrei Jenő felfedezte tehetségét a zetelaki műkedvelők által előadott, Tamási Áron által szerzett Énekes madár című népszínmű színészeként és rendezőjeként. Ezek után Szentimrei Jenő meghívta a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagjai közé. Közben jogi diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen 1951-ben, azonban 1984-ig megszakítás nélkül a színház színésze és rendezője is volt. Többek közt drámák és vígjátékok karakterszerepeit alakította. Balga, Lúdas Matyi, Tiborc, Svejk, Pompás Gedeon szerepeiben élményt nyújtó alakításai voltak. Rendezésében vitték először színpadra Bolyai Farkas 1818-ban Marosvásárhelyen kinyomtatott és elfelejtett A párisi per című ötfelvonásos „érzékeny játék”-át (1965).

Művei

A Művelődés hasábjain megjelent egyfelvonásosai közül népszerűvé vált A fekete bárány (1972/8) és A fekete macska (1972/9). Dehel Gáborral együtt színpadra írta át Jókai Mór Az arany ember és A kőszívű ember fiai című regényét. A kolozsvári színészéletből vett anekdotái Páll Árpád gondozásában Mosolygó Thália (Kolozsvár, 1991) címmel, a két szerző nevéből összevont Márton Pál álnév alatt jelentek meg.

Főbb szerepei

• Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

• Tiborc (Katona József: Bánk bán)

• Puntilla (Brecht: Puntilla úr és szolgája, Matti)

• Švejk (Hašek–Burian: Švejk)

• Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)

• Pompás Gedeon (Sütő András: Pompás Gedeon)

• Mann (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)

Főbb rendezései

• Szophoklész: Antigoné

• Hašek–Burian: Švejk

• Tamási Áron: Énekes madár

• Weiss: Vizsgálat

Emlékezete

Emlékére 1999-ben felvette nevét a zetelaki színjátszó csoport