Mátyus István

Kibéd, 1725 - Marosvásárhely, 1802 szeptember 6.

székely orvostudor, enciklopédikus, polihisztor

Mátyus István Kibéden született 1725-ben. Nagy vágya, célkitűzése a nyugat-európai, Utrecht, Marburg, Göttinga, Bécs felvilágosult eszméiről híres orvosi egyetemeinek látogatása, természettudományos felkészültségének elmélyítése. Alapos nyelvi és természettudományi ismerete, felkészültsége segítette Hollandia, Utrecht orvosi egyetemére. Utrechtben két éves (1754-1956) szorgalmas tanulással elmélyítette enciklopédikus tudását. Orvosdoktori avatása után Marburgban, Göttingában, Bécsben nagyhírű klinikák professzorainak előadásait hallgatja, klinikai és gyakorlati tudását elmélyíti. A református, protestáns egyetemen szerzett diplomáját Bécsben nosztrifikáltatta, így az osztrák birodalom területén is használhatta. Szülőföldjére 1756-ban tér haza és Marosvásárhelyen az Ebhát utcában (korábban Kazinczy utca) telepik le. Marosszék közgyűlése 1757 október elsején a szék rendes fizikusává, orvostudorává választja. Nagy fáradtsággal szerzett tudását a székely népe, a magyarság, a közjó javára fordította.Tudományos életének gazdagsága, nyelvi szépsége, törekvése elősegítette a magyar nyelv érvényre jutását az erdélyi, az általános magyar orvostudományban. Mátyus István a magyar közegészségtan, környezetegészségtan, munkaegészségtan, a magyar táplálkozástudomány, a tudományos ásványvízelemzés, a balneológia, a gyógytorna, testnevelés, anya és csecsemővédelem és más orvostudományi disciplinák kutatásának élén járt. Fizikusi tisztségét 43 éven át töltötte be, 1802 szeptember 6-án hunyt el, házát, könyvtárát, nyomdáját a kollégiumra, Marosszékre testálta.

Munkái

• Dissertatio medico-practica de melancholia univerzali et hypochondriaca;

• Positiones medicae inaugurales de irritabilitate et aliis quibusdam medicinae capitibus;

• Diaetetica I. (1762);

• Diaetetica II. (1766);

• Ó és Új Diaetetica I-VI (I – VI., Pozsony, 1787 – 1793);