> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/nagy_borbala.md).

# Nagy Borbála

Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5.

*regény- és színműíró, műfordító*

Előbb szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett 1922-ben. Ugyanebben az évben a budapesti egyetem bölcsészkarán megkezdte a német-francia-filozófia szakot. Aztán hazatért, és – testvérével, Nagy Andrással, a későbbi orvos-szakíróval együtt - Bukarestben folytatta az egyetemet, ahol aktívan bekapcsolódott a Koós Ferenc Kör munkájába, mint szervező és drámaíró. 1927-ben szerzett tanári diplomát, tanári pályáját Konstancán a leánylíceumban kezdte (1927-29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia; 1941-től 1959-es nyugdíjazásáig különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő.

A Brassói Lapokban közölt első versei után a csíksomlyói búcsú eredetmondáját feldolgozó Zeng az erdő című történeti drámával jelentkezett, amelyet saját költségén adott ki Csíkszeredában, Szvoboda Miklós nyomdájában, 1935-ben. Elnyerte vele az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját [Benedek Marcell](/szekelyfold-hires-emberei/benedek_marcell.md) rendezésében 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része megjelent a Művelődés című folyóiratban az 1960-as években: A Napsugárbrigád (1965/9); Kincs a bozótosban (1966/12); Lázadás a Paradicsomban (1967/12).

Legnagyobb hatásúak nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye 1938-ban Kolozsváron jelent meg először, az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása.

Több évtizedes szünet után egymást követően jelentek meg regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974) a 17. századi Erdély történetébe vezeti az olvasót; a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Kolozsvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozsvár, 1994). A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi, önmagáról vall.

A vén kapitányné című regénye 1996-ban, a szerző halála után jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia Könyvkiadó révén. A családregény főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt. Nagy Borbálát egy életen át foglalkoztatta a szkíta–hun–avar–székely–magyar folytonosság, s ezen népek rokonsága a bolgár onogurokkal ennek eredmény Az áruló avar kagán.

## Művei

* Zeng az erdő. Dráma. Csíkszereda, 1935;
* A Xántus-völgyi ütközet. Kisregény. Kolozsvár, 1938;
* A szépasszony leánya. Dráma. Kolozsvár, 1947.
* A csíki boszorkány. Regény. Bukarest, 1974;
* Trójai Kasszandré. Regény. Kolozsvár, 1979;
* Őrült Johanna. Regény, Kolozsvár. 1981;
* Claudia. Regény. Kolozsvár, 1984;
* Theodora császárnő. Regény, Kolozsvár, 1994;
* A vén kapitányné. Regény, Csíkszereda, 1996.
* Az áruló avar kagán, regény, Világhírnév Kiadó, Kolozsvár, 2014

Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt.