# Nagy Borbála Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5. *regény- és színműíró, műfordító* Előbb szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett 1922-ben. Ugyanebben az évben a budapesti egyetem bölcsészkarán megkezdte a német-francia-filozófia szakot. Aztán hazatért, és – testvérével, Nagy Andrással, a későbbi orvos-szakíróval együtt - Bukarestben folytatta az egyetemet, ahol aktívan bekapcsolódott a Koós Ferenc Kör munkájába, mint szervező és drámaíró. 1927-ben szerzett tanári diplomát, tanári pályáját Konstancán a leánylíceumban kezdte (1927-29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia; 1941-től 1959-es nyugdíjazásáig különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő. A Brassói Lapokban közölt első versei után a csíksomlyói búcsú eredetmondáját feldolgozó Zeng az erdő című történeti drámával jelentkezett, amelyet saját költségén adott ki Csíkszeredában, Szvoboda Miklós nyomdájában, 1935-ben. Elnyerte vele az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját [Benedek Marcell](/szekelyfold-hires-emberei/benedek_marcell.md) rendezésében 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része megjelent a Művelődés című folyóiratban az 1960-as években: A Napsugárbrigád (1965/9); Kincs a bozótosban (1966/12); Lázadás a Paradicsomban (1967/12). Legnagyobb hatásúak nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye 1938-ban Kolozsváron jelent meg először, az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása. Több évtizedes szünet után egymást követően jelentek meg regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974) a 17. századi Erdély történetébe vezeti az olvasót; a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Kolozsvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozsvár, 1994). A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi, önmagáról vall. A vén kapitányné című regénye 1996-ban, a szerző halála után jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia Könyvkiadó révén. A családregény főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt. Nagy Borbálát egy életen át foglalkoztatta a szkíta–hun–avar–székely–magyar folytonosság, s ezen népek rokonsága a bolgár onogurokkal ennek eredmény Az áruló avar kagán. ## Művei * Zeng az erdő. Dráma. Csíkszereda, 1935; * A Xántus-völgyi ütközet. Kisregény. Kolozsvár, 1938; * A szépasszony leánya. Dráma. Kolozsvár, 1947. * A csíki boszorkány. Regény. Bukarest, 1974; * Trójai Kasszandré. Regény. Kolozsvár, 1979; * Őrült Johanna. Regény, Kolozsvár. 1981; * Claudia. Regény. Kolozsvár, 1984; * Theodora császárnő. Regény, Kolozsvár, 1994; * A vén kapitányné. Regény, Csíkszereda, 1996. * Az áruló avar kagán, regény, Világhírnév Kiadó, Kolozsvár, 2014 Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt. --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/nagy_borbala.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.