> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/nagy_szabo_ferenc.md).

# Nagy Szabó Ferenc

Marosvásárhely, 1581 szeptember 13. - Marosvásárhely, 1658. augusztus 29.

*székely történetíró, hadnagy, görgényi királybiró*

A marosvásárhelyi krónikás, az 1601-1602-iki háborúk és zavaros közállapotok alatt sok viszontagságon ment keresztül és életveszélyt állt ki a német, oláh, és a hajduk Marosvásárhelyre ütései alkalmával. 1611-ben a marosvásárhelyi lovasság vicehadnagyként vett részt a táborozásban a Barcaságon. 1614-ben az erdélyi követekkel Konstantinápolyba megy nagybátyja, [Borsos Tamás](/szekelyfold-hires-emberei/borsos_tamas.md) hivására «látásnak, hallásnak okáért». Bejárja s leirja a konstantinápolyi keresztény templomokat. 1639-ben kedve ellenére I. Rákóczi György fejedelem görgényi királybiróvá teszi

Nagy Szabó Ferenc 1640-ben görgényi királybiróként felépítteti Görgény várát. 1642-be megszabadul a számára kényelmetlen tisztétől mintegy 2500 frt váltságdíj fejében. 1653 február 20-án kezdi irni régi «minutáiból» krónikáját s végzi julius 15-én; aztán tovább folytatja 1658 augusztus 29-ig. 1658-ban a tatár beütéskor a vidéki főurak az országmegmentése felől az ő házánál tanácskoznak. Emlékiratát ezzel végzi: «29. aug. szt. János fejvétele napján esmét futamodás lőn; jöve hirül, hogy Balavásárnál az ellenség - és éget - öl s vág. Jézus légy velünk!» Lehet hogy ekkor pusztult el ő is a tatárok kezétől, különben leírta volna e válságos idők történetét.

Memorialéja 1580-tól kezdődik s 1658-ig megy; előre bocsátja szüleapja (anyai nagyatyja), [Borsos Sebestyén](/szekelyfold-hires-emberei/borsos_sebestyen.md) munkáját *Chronica a világnak lett dolgairól* 1490-1583. némi pótlással és jegyzettel. Krónikájának legfőbb becse abban áll, hogy a polgárság és a nép szempontjából tekinti az országos történeteket, melyeket több mint félszázadon át figyelemmel kisér és egykoruan feljegyez. A székelység közepette élvén, főkép a székelyek történetére vannak nagybecsü feljegyzései. Maros-Vásárhely város viszontagságai, többszörös elpusztíttatása, lakosai szerte bujdosása a XVII. sz. legelején, a vár építtetése s a polgárság története felől páratlan kútfő. [Mikó Imre](/szekelyfold-hires-emberei/miko_imre.md) gróf adta ki az Erdélyi tört. adatokban (I. köt. 9-168. old.) [Aranka Györgynek](/szekelyfold-hires-emberei/aranka_gyorgy.md) az eredeti kéziratról vett másolatából, mely a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárba került.