Nagy Szabó Ferenc

Marosvásárhely, 1581 szeptember 13. - Marosvásárhely, 1658. augusztus 29.

székely történetíró, hadnagy, görgényi királybiró

A marosvásárhelyi krónikás, az 1601-1602-iki háborúk és zavaros közállapotok alatt sok viszontagságon ment keresztül és életveszélyt állt ki a német, oláh, és a hajduk Marosvásárhelyre ütései alkalmával. 1611-ben a marosvásárhelyi lovasság vicehadnagyként vett részt a táborozásban a Barcaságon. 1614-ben az erdélyi követekkel Konstantinápolyba megy nagybátyja, Borsos Tamás hivására «látásnak, hallásnak okáért». Bejárja s leirja a konstantinápolyi keresztény templomokat. 1639-ben kedve ellenére I. Rákóczi György fejedelem görgényi királybiróvá teszi

Nagy Szabó Ferenc 1640-ben görgényi királybiróként felépítteti Görgény várát. 1642-be megszabadul a számára kényelmetlen tisztétől mintegy 2500 frt váltságdíj fejében. 1653 február 20-án kezdi irni régi «minutáiból» krónikáját s végzi julius 15-én; aztán tovább folytatja 1658 augusztus 29-ig. 1658-ban a tatár beütéskor a vidéki főurak az országmegmentése felől az ő házánál tanácskoznak. Emlékiratát ezzel végzi: «29. aug. szt. János fejvétele napján esmét futamodás lőn; jöve hirül, hogy Balavásárnál az ellenség - és éget - öl s vág. Jézus légy velünk!» Lehet hogy ekkor pusztult el ő is a tatárok kezétől, különben leírta volna e válságos idők történetét.

Memorialéja 1580-tól kezdődik s 1658-ig megy; előre bocsátja szüleapja (anyai nagyatyja), Borsos Sebestyén munkáját Chronica a világnak lett dolgairól 1490-1583. némi pótlással és jegyzettel. Krónikájának legfőbb becse abban áll, hogy a polgárság és a nép szempontjából tekinti az országos történeteket, melyeket több mint félszázadon át figyelemmel kisér és egykoruan feljegyez. A székelység közepette élvén, főkép a székelyek történetére vannak nagybecsü feljegyzései. Maros-Vásárhely város viszontagságai, többszörös elpusztíttatása, lakosai szerte bujdosása a XVII. sz. legelején, a vár építtetése s a polgárság története felől páratlan kútfő. Mikó Imre gróf adta ki az Erdélyi tört. adatokban (I. köt. 9-168. old.) Aranka Györgynek az eredeti kéziratról vett másolatából, mely a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárba került.