Orbán József

Csíkszentmiklós, 1901. október 13. – Eger, 1974. január 19.

székely szobrászművész

Szülei Orbán Antal és Imre Veronika voltak. Szüleivel 1916-ban Dicsőszentmártonba, majd Kisbérre költöznek. A ruhagyantagyárban dolgozott, mint gépmunkás. 1917-ben szüleivel visszatért Csíkszentmiklósra, és új életet kezdett. 1917. június 11-én tanoncnak állt Győrben, a Magyar Vagon- és Gépgyárban 1920-ig. 1920–1923 között egy szalmafonó műhelyben dolgozott. 1923–1925 között a Láng Gépgyárban dolgozott Pesten. 1925-ben ismét Győrött dolgozott. Lányi Dezső szobrászművész volt magy hatással rá. Albert Andor szobrászművésznél kezdett dolgozni Győrben. 1926–1928 között tanuló a Százados úti művésztelepen, Derzsy Gergely mellett, mint kőszobrász. 1926–1929 között az Iparrajziskolában tanult, ahol Ohmann Béla oktatta. 1929–1933 között Kováts Józseftől, Moldován Bélától és Vesztróczy Manótól tanult. 1932-től kiállító művész, 1932–1945 között a Műcsarnokban állította ki munkáit. 1933. február 12-én Budapesten hfeleségül veszi Kovács Gizellát, egy lányuk született 1934-ben, Ágnes. 1947-től Egerben élt. Ekkor ismerte meg Kátai Mihály, Hamza Tibor, Kastali István, Korény József és Lovasy Ákos festőművészek munkáit. 1951-ben részt vett a Kossuth- és Hunyadi-szoborpályázatban. 1955-ben egy egri konzervgyárban dolgozott telepőrként, valamint az egri gyógyszervállalat portása volt. Sírja Egerben található, a hatvani úti temetőben.

Művei

• Petőfi Sándor-szobor (kő) Eger, 1953;

• 1919-es emlékmű, Eger, 1959;

• Jézus levétele a keresztről;

• Magyarország védasszonya (márvány);

• Krisztus-fej;

• Leányfej;

• Vastagh György;

• Pásztor;

• Rákóczi lovasszobor;

• Magyar gazda;

• Vasárnap délután;

• Figyelő csikós;

• Székely kanász;

• Női akt;

• Édesanya;

• Himnusz;

• Ajándék;

• Teherhordó;

• Toldi párbaja;

Díjai

• Halmos Izor kisplasztika díj, 1942;