> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/palffy_janos.md).

# Pálffy János

Tarcsafalva, 1804. január 10. – Tarcsafalva, 1857. április 13.

*író, képviselőházi alelnök, országgyűlési képviselő, pénzügyminisztériumi államtitkár*

Írói álneve: *Kendi Ferenc*

Pálffy Elek és Pálffy Anna fia, székely primor családból származott. Iskoláinak végezte után József-nádor ezredi huszár lett. Mint hadnagy három társával beutazta Olaszország nagyvárosait. Kossuth Pesti Hirlapjába Erdődi János név alatt írt cikkeiért nyugdíjaztatnia kellett magát. Udvarhelynek közgyűlésén 1848-ban az Unió mellett legelőbb ő szólalt fel. Ama 30 székelyt, akiket a közgyűlés azért küldött Teleki József grófhoz, Erdély kormányzójához, hogy a rendkívüli európai események tekintetéből május 30-ára az erdélyi országgyűlést összehívja, ő vezette, s amikor a kormányzó a kihallgatás után megjegyezte: nem érti Udvarhelynek 30 küldöttének követelő eljárását, Pálffy azt felelte rá:

> "Eljövünk mi, kegyelmes úr! majd harmincezeren is..."

Őt Udvarhelyszék előbb az 1848-as erdélyi, utóbb a július 2-ai pesti országgyűlésre képviselőjéül választotta meg. A hozott Unió-törvényt ő és Weisz Farkas vitte megerősítés végett Innsbruckba V. Ferdinánd királyhoz. A pesti országgyűlés Erdély részéről képviselőházi alelnökké választotta. Volt pénzügyminiszteri államtitkár az első honvédelmi bizottmánynál és a Kazinczy Gábor által alkotott békepártnak tagja. A debreceni országgyűlésnek július 21-ig volt tagja. A lefegyverzés után Haynaunál jelentkezett és 1850. február 25-én az Újépületben zárták el. Haynau ismeretes kegyelmezési ténye nemsokára kiszabadította őt fogságából; azonban szelleme és kedélye beteg maradt. 1850-51-ben a pesti Vadászkürt Szállodában, lakott báró Kemény Zsigmonddal. Haza nem mehetett, 1851-ben Sátoraljaújhelyet jelölték ki számára kényszerlakhelynek. Itt naplót írt és életkép írásába fogott Kendi Ferenc címmel. 1856 őszén engedték haza szülőfalujában, ekkor már súlyos tüdőbeteg volt. 1857. január 20-án írta meg végrendeletét, amelyben nőtlen lévén, összes vagyonát, 15 000 pengőforintot az erdélyi múzeumnak hagyta.

## Munkái

Politikai leveleket írt az Erdélyi Hiradóba; 1840-41-ben három kisebb regényt írt és adott ki: kettőt Szentiváni Mihály Remény c. zsebkönyvében (1840. Kendefi Dénes és Tengeri mátkák), egyet az Erdélyi Hiradó c. politikai lap Nemzeti Társalkodó című melléklapjában (A siró örvényei); a debreczeni Esti Lapban a köztársaság mellett küzdött; cikke a M. Sajtóban (1856. 3-5. sz. Hegyalja). Naplóját 1852-1853-ról, melyet bujdosásában Tarcalon és Sátoraljaujhelyben írt és testvérének küldött, [Jakab Elek](/szekelyfold-hires-emberei/jakab_elek.md) ismertette a Nemzetben (1895. 123. sz.).

### Kéziratban maradt

* A Zsadányi család c. regény I-VIII. fejezete és Tihamér c. regénye.
* Eszmetöredékek a keleti ügy körül. P. az 1848-49. magyar államférfiakról. - politikai értekezés  
* Emlékiratát [Mikó Imre](/szekelyfold-hires-emberei/miko_imre.md) grófnak adta át, aki az erdélyi múzeumegylet kéziratárának hagyta; 
* Pálffy János többi kéziratai is az erdélyi múzeumba kerültek.