Petki János

Székelypetek [?], 1572 – Brassó, 1612. október 26.

unitárius erdélyi kancellár, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem anyai nagyapja.

Kornis Farkas leányával, Kornis Katalinnal 1581 körül köt házasságot. Kornis Katalinnal kötött házasságából négy gyermeke született: Petki Ilona lánya Mikó Ferenchez ment férjhez, Petki Zsuzsanna Gávai Péter felesége lett, Petki Borbála apagynagyfalvai Apafi Györgyhöz ment férjhez; ebből a házasságból született 1632-ben a későbbi I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem; fia Petki Ferenc Kovacsóczy Katalint vette feleségül. Sárospatakon tanult 1584-1585-ben, ezután Báthory Boldizsár udvarába kerül, ahol feltehetőleg Báthory Boldizsár kivégzéséig szolgál. Később a fejedelmi udvarnál állt szolgálatban, Báthory Zsigmond felesége, Mária Krisztierna mint aulae familiarisának (udvarnokának) rendeli neki 1598. június 23-án, hogy „annyi számú lovaggal, az mennyire innet udvartúl fizetésed jár, minden okvetlen jó szerrel Szászsebes táján Lankereknél táborba szálj.”

Báthory András fejedelem alatt részt vett a sellenberki csatában, ahonnan Görgény felé menekült apósával, Kornis Farkassal. 1600-ban Segesvárt majdnem fogságba kerültek; ekkor Mihály vajda magának foglalta le javait. Tagja volt annak a követségnek, amelyet a kolozsvári országgyűlés 1601 elején Báthory Zsigmond visszahozására Moldvába küldött. Ugyanebben az évben Báthory Zsigmon erdélyi fejedelem megbízásából titkos küldetésbe Lengyelországba utazott. 1602-ben Prágában is járt követségben, majd Báthory Zsigmond fejedelem lemondása után tagja volt annak a követségnek, amelyet 1603 elején a gyulafehérvári országgyűlés Rudolf német-római császárhoz küldött, hogy Erdély hódolatát megvigye. 1604. december 19. körül udvarhelyszéki kapitánynak nevezték ki. 1605-ben Bocskai István pártjára állt. 1606-ban Bocskai István a székelyek generálisává nevezte ki, ekkor a székely sereggel Gyulaffy László fővezér táborához csatlakozott. Gyulaffy László megbetegedése után, ideiglenes fővezérként szolgált, majd az új fővezér Bogáthy Menyhérttel együtt Segesvár ostromára ment. Bocskai István alatt az erdélyi fejedelmi tanács tagja volt. Jelentős szerepet játszott Rákóczi Zsigmond fejedelemmé választásában. Rákóczi Zsigmond kancellárnak nevezte ki, és több birtokkal jutalmazta.

Báthory Gábor fejedelem beiktatási ünnepén, egészségi okokra hivatkozva 1608. március 31-én lemondott kancellári tisztségéről. Báthory Gábor nem kedvelte Petki Jánost, és hogy távolt tartsa, uralkodása első évében háromszor is követségbe küldte Moldvába. Távolléte alatt Udvarhelyszék felzúdult ellene; Báthory a panaszok következtében ideiglenesen felfüggesztette a főkapitányi tisztségből, később véglegesen másra bízta Udvarhelyszék igazgatását. 1610 után Doboka megye főispánjaként szerepelt. Az év nyarán a török portára ment követségbe. 1611 nyarán szembefordult Báthory Gáborral és a Habsburg II. Mátyás király szolgálatában az erdélyi szászok segítségére induló Forgách Zsigmondhoz csatlakozott, ezért a fejedelem az 1612 májusi országgyűlésen jószágvesztésre ítéltette. Élete végén Brassóba húzódott vissza. Nagy tekintélye és befolyása volt Erdélyben. Szoros baráti kapcsolat fűzte Káthay Mihályhoz és Péchi Simonhoz. Művelt, a tudományokat és az irodalmat pártoló főúr volt, verseket is írt. Bethlen Farkas történetíró kiváló szónoknak és a latin nyelv tökéletes ismerőjének festi. K

Művei

• Az Virtusnak és Volvptasnak egy massal valo vetekedesek, kit az Erdelyi Nemes Iffiaknak tanusagara, most fordítottak Magyarul Silius Italicusbol. Kolozsvár, 1610.

• Az unitariusoknak 1627 és 1630 közt kiadott Zsoltáros könyvében van egy jeremiádja.