> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/sebesi_samu.md).

# Sebesi Samu

Rugonfalva, 1859. január 20. – Kolozsvár, 1930. március 25.

*író, újságíró*

Írói álneve: *Tüske Pál*

Középiskoláit a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, Székelyudvarhelyen érettségizett. 1880-ban újságíró lett az Ellenzéknél, s közben beiratkozott a kolozsvári egyetemre, ahol egy évig volt tanárjelölt, két évig orvostanhallgató. Próbálkozott a színészettel is: Váradi Ferenc színtársulatával töltött idejének élményeit A kóbor színi világból c. novellaciklusában dolgozta fel. 1893-tól árvaszéki levéltáros, 1899-től bíró Kolozsváron. 1885-ben rövid ideig a Magyar Polgárban közölt cikkeket, majd visszatért az Ellenzékhez, de jelentek meg írásai Az Én Újságom, Aradi Közlöny, Debrecen, Erdélyi Lapok, Függetlenség, Hazánk, Magyarország, Ország-Világ hasábjain is. 1891-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT) tagja.

Az Ellenzékben Tüske Pál néven közölt tárcanovellái tették ismertté nevét. Témáit legszívesebben a Nyárád és a Küküllő vidékének mindennapi falusi életéből s a „nagyon apró kisvárosok” embereinek világából vette, ezek – írja Kovács Dezső:

> „*…egy bölcs, humortól egyensúlyozott lélek természetesen kerekedő meséiben jelennek meg. Ez üde mesékben, makulátlanul tiszta magyar nyelv muzsikáján Erdély lelke szól*” (Pásztortűz, 1928/4).

[Bartha Miklós](/szekelyfold-hires-emberei/bartha_miklos.md) közbenjárására a kolozsvári Nemzeti Színházhoz került, ahol kis szerepeket kapott, s itt döntötte el, hogy színműíró lesz. 1889-ben megnyerte az Ellenzék tárcapályázatát, 1892-ben pedig a Korcsmárosné lányával a kolozsvári Nemzeti Színház pályadíját. Színpadi műveiben azonban inkább színpadtechnikai ismeretei, mint a jellemformálás segítették. Kovács Dezső úgy látta, hogy „…*már tapogatózott azon az úton, amelyen a falusi élet reális rajzához érkezett el később Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond*” (Ellenzék, 1892).

## Munkái

### Színművei

* Páros szöktetés (operettszöveg, Simon Károly megzenésítésében), 1889;
* Bájital (egyfelvonásos bohózat), 1892;
* Korcsmárosné lánya (népszínmű), 1893;
* Bűnhődés (népszínmű), 1900;
* A gyermek bolondja (népies vígjáték), 1913;
* [A babonások](http://mek.oszk.hu/17700/17785/). (Falusi bohózat egy felvonásban). Erdélyi Magyar Könyvtár III. Cluj - Kolozsvár. 1930;

### Novelláskötetei

* Toll (1890);
* Mindenféle (1893);
* Asszonyok (1895);
* Apró történetek (1901);
* Szegény emberek (1914);
* Szép a Nyikó s a vidéke és más novellák (Kolozsvár, 1928. A Magyar Nép Könyvtára).

### Prózája

* Rica: regény. (1930). Erdélyi Magyar Könyvtár.;
* [Bartha Miklós](/szekelyfold-hires-emberei/bartha_miklos.md) összegyűjtött munkái (Budapest, 1908–12) számára megírta a politikus-publicista életrajzát is.