Simó Márton

Urikány, 1963. április 25. –

székely költő, elbeszélő, szerkesztő

Középiskoláit a székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza Líceumban, ma Tamási Áron Gimnázium, végezte 1981-ben; ezután 1983-tól géplakatos, 1988–90 között helyettes tanár Székelyudvarhelyen, 1990-ben a helyi Szabadság című lap szerkesztője. Egyetemi tanulmányait 1990-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta; 1992–1996 között a Romániai Magyar Szó, 1997-től az Udvarhelyi Híradó és az Erdélyi Napló munkatársa. 1993-1995 között a Szegedi Egyetem folyóirat irodalmi oldalainak szerkesztője. 2000-től a Magyar Nyelvért Alapítvány ügyvezetője. 2004-től az Erdélyi (Könyv) Műhely című folyóirat kiadója. 2011-től 2014 decemberéig az Udvarhelyi Híradó napilap kulturális rovatát vezette. 2013-ban - többekkel együtt - létrehozta az Élő Székelyföld Munkacsoport nevű alkotóműhelyt, amelynek keretében falufüzeteket jelentetnek meg és üzemeltetik az Élő Székelyföld nevű portált, amely elsősorban a vidéki székely települések mindennapjaival foglalkozik.

Első verseit 1984-ben az Ifjúmunkás közölte; versekkel, novellákkal, könyvkritikával az Igaz Szóban, 1990 után a Látóban, Helikonban, Korunkban, Székelyföldben, Erdélyi Naplóban, A Hétben, a Hitelben, a Magyar Naplóban és a Forrásban jelentkezik.

Munkái

• Kétszáz éves az atyhai templom. Emlékkönyv 1799–1999 (Csíkszereda, 1999);

• Az utolsó tanító (elbeszélések, Csíkszereda, 2003);

• Bozgor (regény, I–III. Budapest, 2004–2007);

• Tranzit (elbeszélések, Budapest, 2009);

• Kijelölt hely (publicisztika, Budapest-Székelyudvarhely, 2014)