# Székely Bertalan

Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.

*székely festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője*

Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Gyermekei: Árpád (1861-ben, Marschendorfban született) Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született) Ármin (1869-ben Pesten született) Jenny (1876-ban született) Édesapja Kolozsvárott halt meg 1869-ben, 73 éves korában.

Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol meg is nősült. 1862-ben Pestre költözött. 1866-tól ismét Magyarországon dolgozott. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. Az 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. 1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, a realista magyar portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása. 1861-ben festette Dobozy és hitvese c. történelmi képét. Ettől kezdve mind jobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett. 1862-ben készítette Greguss János arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. 1863-ban VII. Károly császár menekülése című falképével (München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész, a következő évben pedig az Egri nők c. nagy sikert aratott történelmi képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített Eötvös József, Petőfi Sándor és egyéb költők, írók költeményeihez. 1870-ben készült V. László című történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete című, 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a Thököly búcsúját. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a Zrínyi kirohanását 1879-ben fejezte be. A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A Vajdahunyad vár részére 1900-1902 között tervezett, a Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem festhette meg a Zeneakadémia számára tervezett freskósorozatait sem. Az Amerikában dolgozó Eadweard Muybridge vagy a francia Etienne-Jules Marey fényképezőgépet felhasználó mozgáskutatásaival párhuzamosan Székely is foglalkozott mozgáskutatással. 1910. augusztus 21-én hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.

## Művei

* Greguss János arcképe, 1862;
* II. Lajos holttestének feltalálása a Csele pataknál (olaj, vászon, 140 x 182, Magyar Nemzeti Galéria), 1860;
* Dobozy (olaj, vászon, 133 x 155, Magyar Nemzeti Galéria), 1861;
* VII. Károly császár menekülése ((München, Bayerisches Nationalmuseum), 1863;
* A mohácsi vész (olaj, vászon, 174 x 285, Magyar Nemzeti Galéria), 1866;
* Az egri nők (olaj, vászon, 227 x 176, Magyar Nmezeti Galéria), 1867;
* V. László udvara (olaj, vászon, 122 x 122, Magyar Nemzeti Galéria, 1870;
* A Nő élete ciklus, 1871;
* Thököly Imre menekülése (olaj, vászon, 159 x 222, Magyar Nemzeti Galéria), 1873;
* Thököly búcsúja, 1875;
* Zrínyi Miklós kirohanása Szigetvárból (olaj, vászon 197 x 350, Magyar Nemzeti Galéria), 1875;


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/szekely_bertalan.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.