Szentgyörgyi Ferenc

Csíkszentgyörgy, 1613 - Temesvár, 1662. október 18.

kinevezett erdélyi katolikus püspök, esztergomi és pozsonyi nagyprépost

Csíksomlyón tanult, a teológiát Nagyszombatban és a Pázmáneumban végezte, ahol bölcsészetből és teológiából doktorált. 1642. április 19-én, Bécsben pappá szentelik. Nagyszombatban hitszónok, majd 1643. december 5-től esztergomi kanonok, 1647-től Szentbenedeken a főkáptalan jószágfelügyelője, 1648. február 13-tól bélai apát, 1648. augusztus 2-tól barsi apát, 1650. február 6-tól nógrádi, 1651. augusztus 31-től gömöri főesperes, 1652. február 16-tól esztergom-szentgyörgymezei prépost. Csíkszentgyörgy Szentgyörgyi Ferenc Esztergom-szentgyörgymezei prépost 1655-ben a katolikusok egyik vezérszónokaként a pozsonyi országgyűlésen megakadályozza a jezsuiták kiűzését Magyarországról. 1656. február 3. - 1660. augusztus 16. között erdélyi választott püspök és királyi tanácsadó. 1658. július 28-tól esztergomi nagyprépost, 1660. augusztus 16-án váci püspök és pozsonyi nagyprépost. Rómából egyik püspökségre sem kapott megerősítést. I. Lipót császár és király 1662. februárjában Erdélybe küldi, de 1662. áprilisában Kolozsváron elfogják és átadják Ali Csengizade temesvári pasának. Temesváron, a törökök börtönében hal meg. 1662-ben kelt végrendeletében a törökök és tatárok által elpusztított csíki templomok újjáépítésére jelentős összeget hagyott.