Szentiváni Mihály

Nyárádgálfalva, 1813. május 30. – Kolozsvár, 1842. december 10

székely költő, író, szerkesztő, publicista, politikus

Székely primor család sarja volt. Kolozsváron tanult, 1833-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1834-ben az országgyűlésen az ifjúság vezetője volt, valamint tudósításokat írt, amiért feketelistára került. 1837-1838 között bejárta Erdélyt. 1840-1841 között a Reményt szerkesztette. Az 1841-es erdélyi országgyűlésen az ellenzék mellá állt, ezért ellenfelei meghiúsíttották követté választását. 1841-től Kemény Zsigmonddal szerkesztette az Erdélyi Híradót.

Szerelmes verseiben Kisfaludy Károly és Bajza lírájának kifejezéskészletével él. Népdalaiban a legszegényebbek panaszait szólaltatta meg, az ő verseiben váltak hősökké először a szolgák, zsellérek. Kesergés helyett a rétegek erejét, életvágyát énekelte meg. Formaérzéke kitűnő: sorfajtái, dallammintái tiszták. Kiváló publicista volt. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Művei

• Szentiváni Mihály munkái (kiadták Kemény Zsigmond és Kriza János, 1843)

• Szentiváni Mihály összes költeményei (1930)