Szini Lajos

Gyergyószárhegy, 1891. július 2. – Gyergyószárhegy, 1933. június 5.

elbeszélő, újságíró, szerkesztő, a "székely irodalom" első művelője

Írói álneve: Laji bá’

Középiskolai tanulmányait a gyergyószentmiklósi, majd a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. Már 1909–11 között versírással kísérletezett, Udvarhelyen közelebbi kapcsolatba került tanára, Tompa Árpád öccsével, Tompa László költővel. Életre szóló barátságukról több tucat levél tanúskodik. 1911-től Budapesten joghallgató, közben több lap, főként a Budapesti Hírlap munkatársa. 1912 decemberében betegen hazatért Szárhegyre és jogi tanulmányait megszakítva, az írói pálya mellett döntött. 1915–1933 között humoreszkek, novellák, székely nyelvi fejtegetések, versek, szociográfiai tanulmányok, mesék jelentek meg tollából szinte valamennyi magyar nyelvű lapban. Háborúellenes állásfoglalása miatt azonban nem egy írásának közlését megakadályozták. Több rövid életű lapot alapított, ill. szerkesztett: 1918 májusában, Osvát Kálmán irodalmi szemléje elődjeként, Székelyföld címmel havonta kétszer megjelenő folyóiratot indított Marosvásárhelyen. E szépirodalminak szánt lapban elsőként mutatta be Tompa Lászlót és közölte négy költeményét. 1919–20-ban a Zord Idő munkatársa, majd a Kemény Zsigmond Társaság tagja lett. 1928–33 között a Székely Szó hetilapot szerkesztette Gyergyó­szentmiklóson, ugyanott egy ideig felelős szerkesztője a Gyergyó című hetilapnak is. Mindkettőben különös gondja volt a népszokások ismertetésére, népköltészeti, népnyelvi vonatkozások közlésére. 1932 elején ismét megkísérelte, hogy független irodalmi hetilapot indítson, ezúttal Brassóban A hét címmel, de sikertelenül. A „székely irodalom” egyik első művelője, elbeszéléseiben a humor nyelvi eszközeként, sokszor hangsúlyosan jeleníti meg a székely nyelvjárási sajátosságokat, a „székelykedés”-t.

Művei

• Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán (humoros történetek), Gyergyószentmiklós 1917;

• Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán (humoros történetek) 2. kiad. Gyergyószentmiklós, 1937);

• Az őzolló és más küsdeg nyüszkölések (novellák), Gyergyószentmiklós, 1926;

• Góbéságok. Gyergyószentmiklós, 1933;

• Mindhárom kötetét festőművész barátja, Szopos Sándor illusztrálta. Új, összevont kiadása: Küsdeg nyüszkölődések Kézdivásárhely, 2005, 2007;