Uzoni Béldi Pál

1621 – Isztambul, 1679.

főasztalnok, Háromszék főkirály bírája, a székelyek főgenerálisa, Belső-Szolnok vármegye főispánja

Erdély egyik ősi székely családja, nevüket a Maros menti helységéről, Marosbéldről vették, az előnevüket pedig Uzon háromszéki székely faluról.

Béldi Kelemen és Losonczi Bánffy Mária gyermekeként született. I. Rákóczi György udvarában nevelkedett, majd 1653-ban II. Rákóczi György főasztalnoka lett, később, 1655-től Háromszék főkirálybírája. 1657-ben mint lovassági parancsnok, részt vett II. Rákóczi György Lengyelország elleni hadjáratában. Tatár fogságba esett, ahonnan csak 1661-ben szabadult.

Fontos szerepet játszott Erdély közéletében, előbb Székely Mózesnek később pedig Bethlen Gábornak volt bizalmas embere és I. Apafi Mihály egyik legbizalmasabb tanácsosa volt. I. Apafi Mihály 1663 évi távolléte idején a három helytartó egyike Béldi volt. Igyekezett a Teleki Mihály és Bánffy Dénes közötti ellentéteket mérsékelni. Bánffy 1674-es bukása után Teleki ellen fordult. Ez végzetes lett számára. 1676-ban ellenségei megvádolták, hogy a fejedelem életére és trónjára tör. Ezért I. Apafi Mihály 1676 márciusban elfogatta és börtönbe vetette. Innen 1677 március végén kiszabadulva fegyveres támadást szervezett Teleki Mihály ellen, ami azonban kudarcba fulladt, ekkor Törökországba menekült. A szultán I. Apafi Mihály kérésére elfogatta és a Héttoronyba záratta, ahol haláláig fogva tartották.

Uzoni Béldi Pál, Vitéz Zsuzsannát vette feleségül, három gyermekük 1657 előtt született: elsp gyermekük Béldi Kelemen akinek első felesége: Henter Krisztina, második neje: Kereszturi Krisztina, a második Béldi Dávid és leányuk Zsuzsanna; férje: Wesselényi Pál