> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_geza.md).

# Vastagh Géza

Kolozsvár, 1866. október 4. – Budapest, 1919. november 5.

*székely festőművész*

Altorjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. [Vastagh György](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_gyorgy.md) festőművész, édesanyja Schell Jozefin, fivérei Vastagh Béla jogász és Vastagh György szobrászművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor, unokahúga Vastagh Éva, unokaöccse Vastagh László, mindketten szobrászművészek. 1906-ban kötött házasságot Zsigmondy Margittal, Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő lányával. Három gyermekük született.

A piaristák budapesti gimnáziumában folytatott tanulmányok után, 1886-ban Münchenbe ment. Itt előbb Hollósy Simon magániskolájába járt, majd a Képzőművészeti Akadémián Gabriel von Hackl tanítványa lett. 1888-ban tért vissza Budapestre. 1889-ben Franciaországban volt tanulmányúton. 1898-ban állami ösztöndíjjal négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, ahol elsősorban az oroszlánt és annak életkörülményeit tanulmányozta, fényképeket, vázlatokat készített ebben a témakörben.

Tizenhétéves korában szerepelt először a Műcsarnok bemutatóján, ahol 1885-ben az Országos Kiállítás résztvevőjeként találkozunk nevével. 1887-ben a müncheni Glaspalast kiállításán szerepelt. Itthon, ugyanebben az évben a Képzőművészeti Társulat kiállításán aratott sikert Nyugvó parasztány című festményével, melyet I. Ferenc József vásárolt meg. Témaválasztásában az állatok kerültek a középpontba. Tyúkokat, kacsákat festett, majd oroszlán- és tigrisábrázolásaival tűnt fel. Figyelő oroszlánok képéért 1888-ban Ráth György-díjat kapott. Számos műve került Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.

Később érdeklődése a magyar szürkemarha felé fordult, melyet elsősorban Mezőhegyesen tanulmányozott. Itt készült a Ki a legény a csordában? című képe, mellyel a Műcsarnok 1895. évi téli tárlatán állami nagy aranyérmet nyert. E festmény alapján Doby Jenő 1896-ban rézkarcot készített, mely az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapjaként jelent meg. Hasonló témájú monumentális képei a Párbaj, továbbá a Verekedő bikák.

A századfordulót követő időszakban helyszíni megfigyeléseket tett a hamburgi, a lipcsei és a berlini állatkertben, melyeket többnyire pasztellen rögzített. Ekkor készültek marabu-, farkas-, hiúz-, tigrisábrázolásai. 1910-ben a Tátrában időzött, innen sok tájképpel tért haza.

Néhány festményét (Ki a legény a csordában?, Oroszlánfej, Táj oroszlánnal, Pihenő parasztlány stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, számos műve megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Hagyatéki kiállítását 1920-ban a Műcsarnokban rendezték meg. Képei szerepeltek 1934-ben a Műcsarnokban id. Vastagh György centenáriumi tárlatán, valamint a Vastagh művészcsaládot bemutató kiállításon az Ernst Múzeumban 2004-ben.

## Főbb művei

* Legelőn, 1881. (olaj, fa). Jelezve balra lent. 21,5 x 33 cm.;
* Vadászkuty a, 1883. (olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 66 x 45 cm;
* Nyugvó parasztleány. 1887. (olaj, vászon).;
* Magányban. 1890. (olaj, vászon).;
* Baromfiak, 1891. (olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 55,5 x 40 cm;
* Ki a legény a csordában? 1894. (olaj, vászon).;
* Oroszlán pár, 1899. (olaj, vászon). Jelzett. 101,6 x 144,8 cm;
* Pihenő tigris, 1901. Jelezve: Vastagh Géza/1901, (olaj, vászon). 54,3 x 104,3 cm;
* Oroszlánfej, 1902. (olaj, vászon). Vevő: Özv. Tisza Kálmánné, Budapest.;
* Baromfi-csoport. 1902. (olaj, vászon). Vevő: Szathmáry Béla, Budapest.;
* Kakas és tyúkok. 1902. (olaj, vászon). Vevője: Bérezik Árpád, Budapest.;
* Baromfiak. 1902. (olaj, vászon). Vevője: Geszti Andor dr., Budapest.
* Vén cimborák. 1902. (olaj, vászon).
* Baromfiudvar. 1902. (olaj, vászon).;
* Baromfiudvar, 1902. (olaj, vászon). Jelezve balra lent. 59,5 x 69,5 cm.;
* Kakas és tyúkok, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Daubrovszky.;
* Oroszlán, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Vass Károly.;
* Oroszlánfej, 1903. (olaj, vászon). Megnyerte: Deli Béla, Szeged.;
* Tyúkcsoport, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Endrényi Imre, Szeged.;
* Veszekedő bikák, 1903. (olaj, vászon). Megvette: Szeged városa.;
* Baromfi csoport. 1903. (olaj, vászon). Vevője: ifj. Kintzig Jánosné. Arad.;
* Tyúkok a hóban, 1903. (olaj, vászon). Vevője: Ujházy Ferenc. Budapest.;
* Házaspár, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: Szitányi Ödön. Budapest.;
* Kakasviadal, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: dr. László Zsigmond, Budapest.;
* Oroszlánfej, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: Saxlehner Ödön, Budapest.;
* Királytigris, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: Szabó Antal, Budapest.;
* Baromfi ól, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: hevesi Bischitz Lajos, Budapest.;
* Oroszlánfej, 1903/1904. (olaj, vászon). Vevője: László Zsigmond, Budapest.;
* Oroszlán pár. 1904. Vevő: Gróf Almássy Imre.;
* Csirkék télen. 1904. Vevő: Zsigmondy Béláné.;
* Tigrisfej. 1904. Vevő: Gosztony Aladár.;
* Baromfi-udvar. 1904. Vevő: Dr. Brückler Mihály.;
* Tyúkok, 1904. (olaj, vászon). Vevője: Haggenmacher Oszkár, Budapest.;
* Kakas tyúkokkal, 1904. (olaj, vászon). Vevője: Zsigmondy Béla, Budapest.;
* Baromfivásár. 1905. (olaj, vászon). Vevő: Gróf Széchenyi Béla. Budapest.;
* Tyúkok. 1905. (olaj, vászon). Vevő: Pallos Ármin. Budapest.;
* Bivalyfogat, Az 1912. évi müncheni kiállításon.;
* Orgonabokrok alatt, 1913. (olaj, vászon). Vevő: Mauthner Ödön.;
* Baromfi csoport, 1913. (olaj, vászon). Vevő: Horváth A. János.;
* Dörgölődző bika, 1914. (olaj, vászon). Vevő: Országos Kaszinó.
* Pekingi tojó. Ceruzarajz. 1913.;
* Oroszlánfej. Jelzett. (olaj, vászon). 40 x 30 cm;
* Figyelő oroszlán pár. Jelzett. (olaj, vászon). 32 x 49 cm;
* Nemes oroszlánfej. Jelzett. (olaj, vászon). 21,6 x 26,7 cm;
* Baromfiudvar. Jelzett, baloldalt lent. 55 x 75 cm.;
* Baromfiudvar. (olaj, karton). Jelezve balra lent. 31 x 23 cm;
* Baromfiudvar télen. (olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 55,5 x 66 cm.;
* Fajdkakas. (tempera, papír). Jelezve jobbra lent. 22,5 x 17,5 cm.;
* Oroszlán. (olaj, vászon). Jelezve balra fent. 27 x 20 cm;
* Farkasordító tél. (olaj, karton). Jelezve balra lent. 28 x 37,5 cm;
* Oroszlánok. (olaj, vászon). Jelezve balra lent. 46,5 x 38,5 cm;
* Oroszlán. (pasztell, papír). Jelezve jobbra lent. 50 x 40 cm.;
* Oroszláncsalád;
* Oroszlánok a hóban.;
* Madarak a vízparton.;
* Baromfiudvar

## Illusztrációi

* A kék vércse. Cerchneis vespertina Linné. In: Petényi J. S. a magyar tudományos madártan megalapítója. 1799–1855. Életkép. Chernel István, Madarász Gyula és Vastagh Géza közreműködésével szerzette Herman Ottó. Kir. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 1891. pp. 48–76.;
* Lakatos Károly: A császármadár és vadászata. Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Markovits és Garai, Budapest, 1899.;
* Petőfi Sándor összes költeményei. Második képes kiadás (szerk.: Szana Tamás). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1899. Baditz Ottó, Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Böhm Pál, Deák-Ébner Lajos, Eisenhut Ferenc, Hegedűs László, Karlovszky Bertalan, Kacziány Ödön, Révész Imre, Roskovics Ignác, Spányi Béla, Vágó Pál, Vastagh Géza, Vaszary János és Wagner Sándor rajzaival.;
* Alfréd Brehm: Az állatok világa. Légrády Testvérek, Budapest, 1901.