Vastagh György ifj.

Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.

székely szobrászművész

Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor.

Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.

Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.

Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon - Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras - mintázta.

Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkíválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyérmmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található.

1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható.

A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben.

Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben csaknem félszáz egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Vastagh Lászlóval együtt.

Görgei Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész.

Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg.

Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók.

„Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is."

Főbb művei

Köztéri alkotások

  • Pápai honvédemlék, 1889, Pápa, Március 15. tér;

  • Bethlen Gábor szobra, 1903, Budapest, Körönd, 1958, Hősök tere, millenniumi emlékmű;

  • Csikós, 1902. Budavári Palota, Hunyadi udvar;

  • Klauzál Gábor mellszobra, 1905, Szeged, Stefánia sétány;

  • Fodor József mellszobra, 1909, Budapest, Gutenberg tér;

  • II. Rákóczi Ferenc lovas szobra, 1912, Szeged, Széchenyi tér, 1930 óta Aradi vértanúk tere;

  • Árpád fejedelem lovas szobra, 1914, Munkács város számára (1945-ben megsemmisült);

  • Gróf Sigray Antal kedvenc kutyája, 1916, Ivánc;

  • Görgei Artúr lovas szobra, 1935, Budai Vár, Prímás bástya,[3] ma Tóth Árpád sétány;

  • Hadik András lovas szobra, 1937, budai Vár, Úri utca;

  • "Bábolnai fehér mén" szobra, 1939 (felállítva 1981. Bábolna, Ménesudvar);

  • Kincsem "a verhetetlen csodaló" szobra, 1943 (1945-ben megsemmisült);

  • Horthy István emlékmű, 1943, Szolnok (1945-ben megsemmisült)

Síremlékek

  • Fuchs József síremléke, 1916, Budapest, Kerepesi temető (megsemmisült);

  • Voll György síremléke, 1922, Budapest, Kerepesi temető (megsemmisült);

  • Nemestóthy Szabó család síremléke, 1922, Keszthely, Szent Miklós-temető;

  • Ari síremléke, 1925, Budapest, Farkasréti temető (ma Miskolczi László festőművész sírján);

  • Heim Pál síremléke, 1931, Budapest, Kerepesi temető (36/2-1-26);

  • Fülepp Kálmán síremléke, 1931, Budapest, Kerepesi temető (10/1-1-15);

  • Pállik Béla síremléke, 1932, Budapest, Kerepesi temető (10/1-1-7);

  • Haberern Jonatán Pál síremléke, 1937, Budapest, Kerepesi temető (11-1/a-58);

  • Gömbös Gyula síremléke, 1940, Budapest, Kerepesi temető (megsemmisült)

Portrék

  • Zerb pasa portréja, 1887;

  • id. Vastagh György portréja, 1888;

  • id. Vastagh Györgyné mellszobra, 1888;

  • Arab és néger fejek, 1898;

  • Évike mellszobra, 1902;

  • Lacika portréja, 1903;

  • Haberern Jonatán Pál portréja, 1910;

  • Münster Tivadar mellszobra, 1912;

  • Purjesz Zsigmond portréja, 1912. Kolozsvár, Belgyógyászati Klinika előtt, 1919, Házsongárdi temető (eltűnt);

  • Újházy Ferenc mellszobra, 1915, Magyar Nemzeti Galéria;

  • Madarász Viktor portréja, 1916, Magyar Nemzeti Galéria;

  • Zsigmondy Béla mellszobra, 1917, Zalaegerszeg, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum;

  • Desbordes Ernő mellszobra, 1918;

  • Desbordes Ernőné mellszobra, 1918;

  • Benczúr Gyula portréja, 1920;

  • Vastagh Géza mellszobra

Kisplasztikák

  • Oroszlán, 1890 körül, Magyar Nemzeti Galéria;

  • Leselkedő oroszlánok, 1890;

  • Mátyás király, 1892;

  • Tevehajcsár, 1893;

  • Asztrik püspök, 1897;

  • Amazon ágaskodó lóval, 1903;

  • Európa elrablása, 1905;

  • Vörösmarty, 1906;

  • Petőfi lovas szobra, 1916;

  • Szent Priscilla, 1916;

  • Szerelmes pulykapár, 1917;

  • Anyaság, 1922;

  • Madonnafej, 1922;

  • Egyiptom felé, 1923, Esztergom, Keresztény Múzeum;

  • Jézus szamárháton Jeruzsálembe megy, 1924;

  • Jézus Szent Szíve I-II., 1924;

  • Szent István felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának, 1925;

  • Távkábel csoport, 1926, Budapest, Postamúzeum;

  • Gróf Tisza István lóháton, 1929;

  • Kemal pasa, 1932;

  • Honfoglaló előörs, 1934;

  • Attila lovas szobra, 1941;

  • Kincsem, 1942, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Érmek és plakettek

  • Újházy Ferenc plakattje, 1907, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria;

  • Conventus Medicorum XVI Internationalis MCMIX Budapestini, érem, 1909;

  • Gr. Mikó Imre gr. Kemény József Erdélyi Múzeum Egyesület, érem, 1909;

  • BOE (Baromfitenyésztők Országos Egyesülete), plakett, 1909;

  • Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése Chyzer Cornél emlékének, érem, 1910;

  • Erzsébet királyné Magyarország védőangyala, Internationale Hygiene Ausstellung Dresden, érem, 1911, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum;

  • Benczúr Gyula és Benczúr Gyuláné plakettje, 1912;

  • Elischer Gyula és Elischer Gyuláné plakettje, 1912;

  • Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Bene F. és Bugát P. emlékének, érem,1914;

  • Önarckép, bronzplakett, 1921, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum;

  • Ifj. Dr. Kenyeres Balázsné dr. Sturm Jozefin plakettje, 1923;

  • Heim Pál 1875-1929 Országos Stefánia Szövetség anyák és csecsemők védelmére, 1930, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum;

  • Id. Vastagh György plakettje

Emlékezete

  • Id. Vastagh György centenáriumi emlékkiállítása 1934, Budapest, Műcsarnok, amelyen a család művész tagjai is szerepeltek.;

  • Ifj. Vastagh György állatszobrainak centenáriumi bemutatása 1968, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum;

  • A Vastagh művészcsalád emlékkiállítás 2004. Budapest, Ernst Múzeum;

  • Emlékkiállítás ifj. Vastagh György állatszobraiból 2008, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.

PreviousVastagh György id.NextVastagh László

Last updated