> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_gyorgy_ifj.md).

# Vastagh György ifj.

Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.

*székely szobrászművész*

Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja [id. Vastagh György](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_gyorgy.md) festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és [Vastagh Géza](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_geza.md) festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor.

Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, [Vastagh Éva](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_eva.md) és fia, [Vastagh László](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_laszlo.md) szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.

Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.

Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon - Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras - mintázta.

Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkíválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyérmmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található.

1901-ben kapott megbízást [Bethlen Gábor](/szekelyfold-hires-emberei/bethlen_gabor.md) szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható.

A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben.

Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben csaknem félszáz egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, [Vastagh Lászlóval](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_laszlo.md) együtt.

Görgei Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész.

Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg.

Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók.

> „*Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.*"

## Főbb művei

### Köztéri alkotások

* Pápai honvédemlék, 1889, Pápa, Március 15. tér;
* Bethlen Gábor szobra, 1903, Budapest, Körönd, 1958, Hősök tere, millenniumi emlékmű;
* Csikós, 1902. Budavári Palota, Hunyadi udvar;
* Klauzál Gábor mellszobra, 1905, Szeged, Stefánia sétány;
* Fodor József mellszobra, 1909, Budapest, Gutenberg tér;
* II. Rákóczi Ferenc lovas szobra, 1912, Szeged, Széchenyi tér, 1930 óta Aradi vértanúk tere;
* Árpád fejedelem lovas szobra, 1914, Munkács város számára (1945-ben megsemmisült);
* Gróf Sigray Antal kedvenc kutyája, 1916, Ivánc;
* Görgei Artúr lovas szobra, 1935, Budai Vár, Prímás bástya,\[3] ma Tóth Árpád sétány;
* Hadik András lovas szobra, 1937, budai Vár, Úri utca;
* "Bábolnai fehér mén" szobra, 1939 (felállítva 1981. Bábolna, Ménesudvar);
* Kincsem "a verhetetlen csodaló" szobra, 1943 (1945-ben megsemmisült);
* Horthy István emlékmű, 1943, Szolnok (1945-ben megsemmisült)

### Síremlékek

* Fuchs József síremléke, 1916, Budapest, Kerepesi temető (megsemmisült);
* Voll György síremléke, 1922, Budapest, Kerepesi temető (megsemmisült);
* Nemestóthy Szabó család síremléke, 1922, Keszthely, Szent Miklós-temető;
* Ari síremléke, 1925, Budapest, Farkasréti temető (ma Miskolczi László festőművész sírján);
* Heim Pál síremléke, 1931, Budapest, Kerepesi temető (36/2-1-26);
* Fülepp Kálmán síremléke, 1931, Budapest, Kerepesi temető (10/1-1-15);
* Pállik Béla síremléke, 1932, Budapest, Kerepesi temető (10/1-1-7);
* Haberern Jonatán Pál síremléke, 1937, Budapest, Kerepesi temető (11-1/a-58);
* Gömbös Gyula síremléke, 1940, Budapest, Kerepesi temető (megsemmisült)

### Portrék

* Zerb pasa portréja, 1887;
* [id. Vastagh György](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_gyorgy.md) portréja, 1888;
* id. Vastagh Györgyné mellszobra, 1888;
* Arab és néger fejek, 1898;
* Évike mellszobra, 1902;
* Lacika portréja, 1903;
* Haberern Jonatán Pál portréja, 1910;
* Münster Tivadar mellszobra, 1912;
* Purjesz Zsigmond portréja, 1912. Kolozsvár, Belgyógyászati Klinika előtt, 1919, Házsongárdi temető (eltűnt);
* Újházy Ferenc mellszobra, 1915, Magyar Nemzeti Galéria;
* Madarász Viktor portréja, 1916, Magyar Nemzeti Galéria;
* Zsigmondy Béla mellszobra, 1917, Zalaegerszeg, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum;
* Desbordes Ernő mellszobra, 1918;
* Desbordes Ernőné mellszobra, 1918;
* Benczúr Gyula portréja, 1920;
* [Vastagh Géza](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_geza.md) mellszobra

### Kisplasztikák

* Oroszlán, 1890 körül, Magyar Nemzeti Galéria;
* Leselkedő oroszlánok, 1890;
* Mátyás király, 1892;
* Tevehajcsár, 1893;
* Asztrik püspök, 1897;
* Amazon ágaskodó lóval, 1903;
* Európa elrablása, 1905;
* Vörösmarty, 1906;
* Petőfi lovas szobra, 1916;
* Szent Priscilla, 1916;
* Szerelmes pulykapár, 1917;
* Anyaság, 1922;
* Madonnafej, 1922;
* Egyiptom felé, 1923, Esztergom, Keresztény Múzeum;
* Jézus szamárháton Jeruzsálembe megy, 1924;
* Jézus Szent Szíve I-II., 1924;
* Szent István felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának, 1925;
* Távkábel csoport, 1926, Budapest, Postamúzeum;
* Gróf Tisza István lóháton, 1929;
* Kemal pasa, 1932;
* Honfoglaló előörs, 1934;
* Attila lovas szobra, 1941;
* Kincsem, 1942, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

### Érmek és plakettek

* Újházy Ferenc plakattje, 1907, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria;
* Conventus Medicorum XVI Internationalis MCMIX Budapestini, érem, 1909;
* Gr. Mikó Imre gr. Kemény József Erdélyi Múzeum Egyesület, érem, 1909;
* BOE (Baromfitenyésztők Országos Egyesülete), plakett, 1909;
* Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése Chyzer Cornél emlékének, érem, 1910;
* Erzsébet királyné Magyarország védőangyala, Internationale Hygiene Ausstellung Dresden, érem, 1911, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum;
* Benczúr Gyula és Benczúr Gyuláné plakettje, 1912;
* Elischer Gyula és Elischer Gyuláné plakettje, 1912;
* Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Bene F. és Bugát P. emlékének, érem,1914;
* Önarckép, bronzplakett, 1921, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum;
* Ifj. Dr. Kenyeres Balázsné dr. Sturm Jozefin plakettje, 1923;
* Heim Pál 1875-1929 Országos Stefánia Szövetség anyák és csecsemők védelmére, 1930, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum;
* [Id. Vastagh György](/szekelyfold-hires-emberei/vastagh_gyorgy.md) plakettje

### Emlékezete

* Id. Vastagh György centenáriumi emlékkiállítása 1934, Budapest, Műcsarnok, amelyen a család művész tagjai is szerepeltek.;
* Ifj. Vastagh György állatszobrainak centenáriumi bemutatása 1968, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum;
* A Vastagh művészcsalád emlékkiállítás 2004. Budapest, Ernst Múzeum;
* Emlékkiállítás ifj. Vastagh György állatszobraiból 2008, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.