Veress Dániel

Sepsiszentgyörgy, 1929. június 2. – Sepsiszentgyörgy, 2002. március 29.

székely író, drámaíró, irodalomtörténész

Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem filozófia–lélektan szakán végzett. Korábban kizárták az egyetemről. Újságíró, majd 1970-től 1992-ig, nyugdíjazásáig a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház dramaturgja. Irodalomtörténettel is foglalkozott, visszatérő kutatási témái az erdélyi emlékiratírók, a reálpolitikus Wesselényi Miklós, vagy a világirodalomban Martin du Gard. Több könyvet írt és szerkesztett Mikes Kelemenről, az ő gondozásában és előszavával jelent meg a Törökországi levelek román nyelvű fordítása (Scrisori din Turcia, 1980). 1996-ban Látó-nívódíj elismerésben részesült. Baráti kapcsolatban állt választott mesterével, Németh Lászlóval, Cs. Szabó Lászlóval. Fia Veress Gerzson költő.

Pomogáts Béla szerint „írói munkásságának az adott karaktert, hogy elkötelezetten ragaszkodott szülőföldjének hagyományaihoz, ez írói nézőpontját is meghatározta, ugyanakkor széles látókörben fogta át a magyar és európai kultúra értékeit, emelett mindig megkereste azt a kifejezésmódot, legyen az színpadi alkotás, esszé vagy irodalomtörténeti tanulmány, amely által a leghitelesebben nyilváníthatja ki mondanivalóját.”

Művei

• Mikes. Négy tél (Bukarest, 1969)

• Véres farsang (1970)

• Gräfenbergi éjszakák (1971)

• Vándorúton (Bukarest, 1971)

• A rodostói csillagnéző. Kalauz Mikes Kelemen Leveleskönyvéhez (Kolozsvár, 1972)

• Báthory – Wesselényi (két dráma, Bukarest, 1973)

• Mikes és a szülőföld (Bukarest, 1976)

• Szerettem a sötétet és a szélzúgást. Kemény Zsigmond élete és műve (Kolozsvár, 1977)

• Örvényben (1978)

• Így élt Mikes Kelemen (Budapest, 1978)

• A félreértés (rádiójáték, 1980)

• A színház vonzásában. Jegyzetek a műhelyből (Sepsiszentgyörgy, 1980)

• Ünneprontók (1982)

• Wesselényi Miklós (Budapest, 1982)

• A megtévesztett (monodráma Misztótfalusi Kis Miklósról, Budapest, 1993)

• Vékára tett mécses (Csíkszereda, 1998)

• Férfibú és történeti gyász (Csíkszereda, 2000)

• „Benned rovom erdélyi adómat” (Csíkszereda, 2001)