Isten hozott a híres székelyek társaságában!
Last updated
Last updated
A székely-magyarság szülöttjeként a kultúra, a tudományok, a sport és más területek számos kimagasló személyisége élt, alkotott és ért el eredményeket, követendő példát hagyva örökségül. A történelem emberpróbáló idejében, székely vértanúk, szerzetesek, papok, katonák, tudósok, feltalálók, művészek, sportolók, politikusok és közéleti emberek tudták örökségüknek a székely közösség értékrendjét. A székely katonák azért harcoltak és merték vállalni a halált is, hogy nekünk hazánk legyen. Hagyatékuk nekünk feladatot ad, segítséget nyújt és megtanít a küzdelemre.
A székelyek őrzik a hunok több mint ezerötszáz éves európai fennmaradásának zálogát, legnemesebb hagyományait. Fontos, hogy a méltatlanul elfelejtett, az emlékezetekből sokszor szándékosan kitörölt székely nagyjainkat visszaemeljük a köztudatba. A székelyföldi származás a legerősebb kapocs, amely a székely ember és az ősi szülőföld között létezhet, ez örök életre viszonyulási pont marad. A következőkben folyamatosan frissítve, azon jeles és kimagasló székely személyiségeket mutatjuk be, akik tevékenységükkel, hitükkel, szolgálatot tettek a gyökereiket adó székely közösségnek.
„A székelység vagy ismét legősibb erényeit mutatja, vagy végképp fölmorzsolódik a népek és nemzetek kíméletlen harcában, ahol csak a hittel, öntudattal, bátorsággal és tudással felfegyverkezetteknek van elegendő esélyük a megmaradásra.”
A székek önkormányzati és haditörvényszékek, amelyeknek élén a székbírók (a szék két rendje által választott hivatalnok) és a széki kapitányok (a szék két rendje által választott katonai vezető) álltak. A székek mindegyike külön, önálló törvényhatóság volt, a széki bíróságot a székbíró, a szék kapitánya és tizenkét esküdt alkotta. Az általános hadfelkelést kívánó szükség esetén a székek kapitányai szólítottak hadba, ilyenkor mindenkinek kötelessége volt fegyvert fogni.
Erdélyi székek: Marosszék, Háromszék (Sepsi, Kézdi és Orbai székek), Telegd-szék, Udvarhelyszék (1448), Aranyosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Bardócszék, Keresztúrszék, Miklósvárszék, Újegyházszék, Kőhalomszék, Segesvárszék, Medgyesszék, Nagyselykszék, Kétszék (Medgyes- és Nagyselyk székek), Szebenszék, Szerdahelyszék, Sebesszék, Szászvárosszék.
Kun székek: Csortyán-szék, vagy Csertán-szék (1418), Halas-szék (1451, székhelye Halas), Szentelt-szék (székhelye Szentes), Kecskemét-szék (székhelye Kecskemét), Kolbász-szék (1440, Kolbázszállás, ma Kisújszállás), Kara-szék, Hantos-szék (1417, központja Hantos), Berény-szék (székhelye Berény), Mizse-szék.
Szepességi székek: Tízlándzsás szék, (székhelye Csütörtökhely), Szék (Középsőszék, Felszék, Hegyszék)
Dúnán-túli székek: Kendszék (1358), Vasverőszék (1352-1355; 1358), Veszprémi-szék (1388), [Somló]vásárhelyi-szék (1389), Lajtaszék, Sárosszék (1469), Vasszék
A szabad székekre épülő önkormányzati rendszert több szakaszban verik szét. Mária Terézia osztrák császárné 1769-ben megállapítja és kijelöli Erdély és Moldva új határait, az „ezeréves határt”. Az első jozefiánus katonai felmérés alkalmával, 1769 és 1773 között készült el Erdély térképe, benne a megcsonkított erdélyi székely székekkel, a ma ismert Székelyföld térképpel. II. József császár 1785. október 8-án a székek törvénykezését felszámolja. II. József császár 1785 és 1790 között elrendelt közigazgatási intézkedése nyomán Erdély területét a székeket befoglaló tizenegy kerületre osztják, Szeben, Kolozsvár és Fogaras székhellyel.
Siebenbürgen - Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.
Szeklerland - Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.
Az 1870. augusztus 1-én szentesített, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikkel megkezdődik az erdélyi székek átszervezése, megszüntetése, ami az 1876-os vármegyerendezéssel fejeződik be. A széki berendezkedést az 1876. évi XXXIII. törvénycikk 1. §-a szünteti meg, a székeket vármegyékké szervezik át és területét megváltoztatják.
