Ábrahám Árpád

Sepsibükszád, 1914. február 16. – Temesvár 1958. szeptember 1.

római katolikus plébános, székely vértanú

Miután 1943-ban pappá szentelik, először a kolozsvári Szent Mihály-templom, majd Gyergyószentmiklós és Homoródkarácsonyfalva plébánosa lesz. Innen kerül Torjára plébánosnak. Szoboszlay Aladárnak bérmakeresztapja volt, így már a szervezkedésről annak elindultakor tudomást szerzett. Nagyon sok torjai embert megnyert a mozgalma részére, egy rövid időre neki köszönhetően a torjai római katolikus plébánia a szervezkedés egyik legfontosabb központja lett.

A szervezkedésre a Securitate azonban hamar fényt derített, Ábrahám Árpádot 1957. november 1-jén letartóztatták. Habár eleinte csak 31. rendű vádlottként akarták elítélni, mivel azonban sok ember neki köszönhetően került kapcsolatba a mozgalommal, valamint a torjai plébániát egy időre a szervezkedés legfontosabb központjává tette, 10. rendű vádlottként a kolozsvári II. Hadtest katonai bírósága Macskássi Pál elnökletével halálra ítélte. Az ítéletet a Legfelsőbb Törvényszék Katonai Kollégiuma helybenhagyta. A Nagy Nemzetgyűlés elnöksége a kegyelmi kérvényt visszautasította. Az ítéletet 1958. szeptember 1-jén golyó által Temesváron végrehajtották.

Emlékezete

Az erdélyi '56-osok rehabilitálása három évnyi pereskedés után, 2010-ben történik meg. Máig sem tudható, hogy hova temették a kivégzetteket.

A Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki kirendeltsége 1993-ban Torján, Ábrahám Árpád és Szörcsey Elek tiszteletére kopjafát emeltetett, Sepsibükszád polgármesteri hivatala pedig egy gránitoszlopot emelt a tiszteletére.