Cserei Mihály

Csíkrákos, 1668. okt. 21 – Nagyajta, 1756. ápr. 22

erdélyi történetíró

Székely birtokos nemes, Csíkrákoson született 1668-ban, de nevét nagyajtai előnévvel írta. Apja, Cserey János a Béldi-féle mozgalom való részesség miatt hét évig volt Fogarason bebörtönözve. Cserey Mihály a székelyudvarhelyi kollégiumban végezte tanulmányait. Ezt követően I. Apafi Mihály kancellárjának, a nagyhatalmú Teleki Mihálynak volt apródja.

Amikor Teleki Mihály 1690-ben a zernyesti csatában elesett, Cserey Mihály Brassóba ment és egy évig kitartott Thököly Imre mellett, számkivetésében is. Átmenetileg Thököly híve (1690), de 1691-től végig a Rákóczi-korban is a Habsburgok oldalán viselt állami tisztségeket (csíki főkirálybíró, tartományi biztos stb.) Azután visszament Erdélybe és Lipót császár hűségére állt; Gavriani ezredesnek, majd Apor Istvánnak, aki a nagybátyja volt, lett a titkára. 1697-ben feleségül vette Kun Ilonát és Nagyajtán, majd egy ideig Görgényben lakott. Amikor ezt a kurucok bevették, Brassóba menekült. Itt kezdte el írni történelmi munkáját.

1707 és 1710 között csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos. Rákóczi hívei, mint császárhű embert kifosztották és családostul fogságba vették. 1713-ban visszaállították a főkormányszéket és Cserey Mihályt Brassóba küldték albiztosnak. A sok zaklatás miatt azonban végül is megelégelte a közéleti tevékenységet és 1721-től visszatérve Nagyajtára, nagy tudással és olvasmányosan megírta 1661-1712 közti időszak Erdély történetét, I. Apafi Mihálytól kezdődően 1712-ig, protestáns transzszilvanista, de Habsburg-barát szemszögből. Családi és egyéb feljegyzései is maradtak.

Műve

• Nagyajtai Cserei Mihály históriája Kiadta Kazinczy Gábor, Pest, 1852; (szemelvények: Magyar Könyvtár 120).

• Cserei Mihály: Erdély históriája I-II. Hargita Kiadóhivatal Csíkszereda. 2013 [?];