Imreh István

Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.

székely történész, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja

A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa 1944-től, az intézet megszűnése után, 1945-től a Kolozsvári Magyar Egyetem, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára. A Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. Kutatási területe a jogi népélet, falutörténet, agrártörténet különös tekintettel Erdélyre, illetve a Székelyföldre. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.

Művei

Tanulmányok, közlések

  • Székely közbirtokosságok. Székelység, V. (XIV.) évfolyam. 2. szám. 1944. Székelyudvarhely, 1944. június., pp. 1-2;

  • Székely közbirtokosságok. Szülőföldünk, 1944. pp. 48-66;

  • Katonák, jobbágyok, jövevények. Társadalomtudomány s politika, 1946. pp. 42-66;

  • A vagyonszerzés megítélése Sepsibodokon. Társadalomtudomány, 1946. pp. 157-16;

  • Bálcescu és Kossuth. Irodalmi Almanach, 1952. pp. 673-688;

  • Az erdélyi manufaktúraipar munkásairól a XIX. század első felében. In: Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest, 1956. pp. 45-96;

  • Majorsági gazdálkodás a székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. sz. végi és a XIX. sz. eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról. Bukarest, 1956. pp. 1-162;

  • Adatok Gábor Aron életrajzához. In: Kelemen Lajos Emlékkönyv. Bukarest, 1957. pp. 349-360;

  • Székelyföldi paraszti jegyzőkönyvek pásztorlási határozatai 1717-1928. Agrártörténeti Szemle, 1959. pp. 161-190;

  • A bereckiek moldvai kapcsolatairól a XIX. század első felében. Studia Universitatorum Victor Babes et Bolyai. Tomus III. nr. 8 Series IV. Fasciculus 2. História. Kolozsvár, 1959. pp. 83-93;

  • A jobbágy munkaerő felhasználása a Toldalagi birtokon (1789-92). Acta Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 1967. pp. 71-100;

  • „Szabad székelyek" Erdély hűbéri társadalmában. Korunk, 1968. 4. sz. pp. 503-510;

  • Adatok Udvarhelyszék mezőgazdaságához (1570-1610). I. (társszerző Pataki József) Aluta, 1969, 1. sz. pp. 131-141;

  • Adatok Udvarhelyszék állattartásához.(társszerző Pataki József) Aluta, 1970. pp. 169-184;

  • A székely falvak törvényeiről. Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1971., pp. 223-232;

  • 1849-es székely hadilapok. Korunk Évkönyv, Kolozsvár, 1974. pp. 29-40;

  • Ősök és erkölcsök Keresztúr-fiúszékben. A Székelykeresztúri Múzeum Emlék-könyve. Csíkszereda, 1974. pp. 191-205;

  • A székely falu társadalmi szerkezete a XVII . század elején. (társszerző Pataki József) Korunk. - 35. (1976) 5., pp. 374-378;

  • Ősök és erkölcsök Keresztúr fiúszékben. In: Erdélyi hétköznapok. Bukarest, 1979. 34.

  • Új székely oklevéltár. Korunk 1983/9.

  • Erdély társadalmi rétegződéséről (1820-1848) (társszerző Csetri Elek) In: A polgárosodás útján. Tanulmányok a magyar reformkorról. (szerk. Szabad György). Budapest, 1990. pp. 277-413;

  • Mezőgazdasági rendtartások, egyezségek, utasítások (1580-1635). Erdélyi Múzeum, 1991. 1-4 füzet. pp. 29-50;

  • A természeti környezet oltalmazása a székely rendtartásokban. In: Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Budapest, 1993. pp. 122-140;

Emlékezete

Last updated