Gazda Klára

Zalán, 1944. szeptember 4. –

muzeológus, néprajzkutató, egyetemi oktató

Gazda László helytörténész és Gazda József szociográfus húgaként, római katolikus tisztviselő családban született. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, a 2-es számú Líceumban érettségizett 1962-ben. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett 1967-ben, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen néprajzból doktorált 1976-ban. Egy évig a csíkcsicsói általános iskolában tanított. 1968-tól 1991-ig a Sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeum (Székely Nemzeti Múzeum) néprajzos muzeológusa. Első írását a Megyei Tükör közölte 1968-ban, néprajzi tárgyú közléseivel a Korunk, Művelődés, A Hét, Megyei Tükör, Falvak Dolgozó Népe, Ifjúmunkás, Jóbarát hasábjain szerepelt. Székelyföldi terepkutatásai alapján készített tanulmányait 1989-ig a Sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeum Aluta című évkönyvében közölhette. (Figurális kályhacsempék a Sepsiszentgyörgyi Múzeum gyűjteményében. 1969; Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. 1970; Felsőrákosi székely népviselet. 1971; Pásztorkodás az esztelneki gyermek életében. 1974–75; Bodzaforduló népi árucseréje. 1976–77; Családi munkamegosztás Felsőrákoson. 1980; Az esztelneki gyermekjátékok romániai párhuzamai. 1981). A László Ferenc régész-muzeológusnak szentelt emlékkönyvben (Táj és Tudomány. 1978) a néprajztudóst mutatta be. A gyermekélet néprajzával úttörő munkát végzett a magyar néprajztudományban, a Gyermekvilág Esztelneken néprajzi monográfiája 1980-ben jelent meg.

"Székely ruhát már a gyermekeknek is csináltatnak, hogy a nagyobb ünnepeken szerepeljenek benne, elsőáldozáskor, bérmáláskor és a ballagáson veszik fel. Székely viseletbe öltöznek a csőszök, a szüreti bálban, a farsangi bálban, a besorozott legények a reguta bálban. A katonaviselt legények harisnyában, zekésen, Heródes katonáit alakítva a szent sírt őrzik feltámadás előtt, a nők pedig ilyenkor szőttesbe öltöznek. A székelyek a kortárs találkozókon szívesen jelennek meg a székely viseletben. Székely ruhában lakodalomba mennek, de a csíksomlyói és helyi búcsúra is ebben illik megjelenni. A férfiak két-három rend felső ruhája egyértelműen jelzi társadalmi helyüket és az abból következő presztízsüket. A nők öltözködésükkel árnyaltan ki tudják fejezni a mindennapok és az ünnepek váltakozását. A székelyföldi viselet kistáji tagolódása általában nyolc-tíz falvanként mutat határozottabb különbségeket." Gazda Klára – A székely népviselet – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék, majd a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet tanára 1991-től, cselekvően részt vesz a szakképzett néprajzosok kinevelésében. A Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Folklórarchívumának tudományos főkutatója 2000–2004 között. kutatási területei a népviselet, díszítőművészet, a népi ornamentika, a népművészet szimbolikus motívumai. Demény István Pál volt a férje. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és kultúra tanszékének egyetemi adjunktusaként vonult 1998-ban nyugdíjba.

Művei

• Gyermekvilág ​Esztelneken (néprajzi monográfia, Haáz Sándor rajzaival) Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1980;

• A székely népviselet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1998;

• Székelyek ünneplőben. Színek és formák a székelyföldi népviseletben. (Gazda Klára, Haáz Sándor), Planétás kiadó, Budapest, 1998; ISBN: 9639014419;

• Magyar ​népi kultúra (Demény István Pál, Gazda Klára, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos). Ábel kiadó, Kolozsvár, 2008;

• Közösségi ​tárgykultúra – művészeti hagyomány. Kolozsvár, 2008; ISBN: 9789738439399;

• Gyermekvilág Esztelneken. (Néprajzi monográfia). Ős-Kép Kiadó, Budapest 2008

• Nyiss kaput, új bíró. Népi játékok szimbolikus üzenete. Kriza János Néprajzi Társaság, 2017;

Köteteiből, tanulmányaiból

• Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. In: Aluta II/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1970., pp 421–428.

• Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelneken. In S. Lackovits Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeum Igazgatósága, 1991. pp. 159-177;

• A román halotti rítusok tárgyi kellékei és a lélek túlvilági útja. In: Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (szerk. Pócs Éva). Budapest, Balassi Kiadó, 2001. pp. 302–310;

• A húsvéti tojás mint szimbolikus tárgy a moldvai katolikusoknál. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 14. Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára. Kolozsvár, 2006. pp. 166-193;

• Közösségi tárgykultúra - művészeti hagyomány. Krizsa János Néprajzi Társaság BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár, 2008. p. 461;

Szerkesztéseiből

• Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára. Társszerkesztő Tötszegi Tekla. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társ, 2006. 298 p.

Társasági tagság

• Kriza János Néprajzi Társaság (egyik alapító tagja, 1990-)

Díjak, kitüntetések

• A Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség A Kultúra Szabadságáért Díja, 1991;

• A Kiss Áron Magyar Játéktársaság díja, 1996;

• Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Bányai János-díja, 2003;

• A Magyar Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérme, 2015;

• Magyar Érdemrend Lovagkereszt, 2019;

• A Kriza János Néprajzi Társaság életműdíja, 2019;