Méhes György
született: Nagy Elek
Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.
székely író, újságíró
A családja 1917-ben Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját. 2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco tiszteletbeli magyar konzulja
Művei
Verőfény (ifjúsági regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1952;
Gyöngyharmat Palkó és más mesék. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1954;
Kárpátok kincse (regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1955;
Szikra Ferkó (regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1956;
Gyémántacél (kalandos regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1956;
Virágvarázsló (mesék), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1957;
Világhíres Miklós, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1959;
Virágvarázsló (mesék), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1959;
Veronka (elbeszélések), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1959;
Három fiú meg egy lány (regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1960;
Az a bizonyos Vitalit ügy (regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1961;
Utazás Nárittyenbe (vidám mesék), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest 1962;
Kékruhások (regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1962;
Gyémántacél (kalandos regény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1963;
Micsoda társaság! (regény), Ifjúsági Könyviadó, Bukarest, 1966;
Győzelmes Gábriel (meseregény), Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1967;
A kígyószemű toll (mesék, karcolatok), 1968;
Tatárok a tengeren (regény). Ion Creangă kiadó, Bukarest, 1972;
Leleplezem a családomat. (illusztráció: Cseh Gusztáv). Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1972;
Ártatlanok bandája (csodálatos történet), 1974;
Kilenc vesszőparipa. Kolozsvár, 1976;
Szikra Ferkó (regény, illusztráció: Rusz Lívia), Ion Creangă kiadó, Bukarest, 1976;
Orsolya. (illusztráció: Soó Zöld Margit). Kriterion, Bukarest, 1977;
A tizenkét éves felnőtt (ifjúsági regény), 1979;
Egy tucat léggömb (mesék, karcolatok), Ion Creanga Könyvkiadó. Bukarest, 1983;
Murok Matyi kalandjai (mesék, elbeszélések), Ion Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1985;
Bizalmas jelentés egy fiatalemberről. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982;
Orsolya. Magvető, Budapest, 1983; ISBN: 963-271-936-0
Mindenkinek nehezebb, mint másnak (két kisregény), Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986;
Hét kedvenc unoka (regény), Ion Creangă, Bukarest, 1989; ISBN: 973-250-165-0
Világhíres Miklós, Magor kiadvány, Budapest, 1996; ISBN: 963-046-447-0
Kolozsvári milliomosok, Custos Kiadó, Budapest, 1997;
Bizalmas jelentés egy fiatalemberről. Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2001; ISBN: 937-804-540-1
Győzelmes Gábriel. Erdélyi Híradó. Kolozsvár, 2001; ISBN: 937-8045-41-X
Szép szerelmek krónikája. Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002; ISBN: 937-804-532-0
Gyöngyharmat Palkó és más mesék. Ulpius-ház, Budapest, 2004; ISBN: 963-725-335-1
Kolozsvári milliomosok. Ulpius-ház, Budapest, 2005; ISBN: 963-725-367-X
Gina. Ulpius-ház, Budapest, 2005; ISBN: 963-725-334-3
Szikra Ferkó (regény) Erdélyi Híradó Kiadó. Kolozsvár, 2005;
Szikra Ferkó (regény), Ulpius-ház, Budapest, 2005; ISBN: 963-725-371-8
Bizalmas jelentés egy fiatalemberről. Ulpius-ház, Budapest, 2006; ISBN: 963-960-284-1
Orsolya. Ulpius-ház, Budapest, 2006; ISBN: 963-725-391-2
Világhíres Miklós, Ulpius-ház, Budapest, 2006; ISBN: 963-725-329-7
Szép szerelmek krónikája. Ulpius-ház, Budapest, 2006; ISBN: 963-960-271-X
Emmi. Ulpius-ház, Budapest, 2007; ISBN: 978-963-254-037-5
Kolozsvári milliomosok. Ulpius-ház, Budapest, 2008; ISBN: 978-963-254-115-0
Egyetlenem. Ulpius-ház. Budapest, 2009; ISBN 978-963-254-315-4
Gina. Ulpius-ház, Budapest, 2009; ISBN: 978-963-725-334-8
Kolozsvári milliomosok. Ulpius-ház, Budapest, 2014; ISBN: 978-963-383-381-0
Tatárok a tengeren (regény). Cerkabella, Szentendre, 2014; ISBN: 978-963-982-059-3
Micsoda társaság! (regény), Cerkabella, Szentendre, 2014; ISBN: 978-963-982-053-1
Leleplezem a családomat. (ilusztráció: Bányai István). Móra Kiadó, Budapest, 2015; ISBN: 978-963-982-056-2
Micsoda társaság! (regény), Cerkabella, Szentendre, 2015; ISBN: 978-963-982-053-1
Gina. Lazi, Szeged, 2018; ISBN: 978-963-267-390-5
Szép szerelmek krónikája. Lazi, Szeged, 2018; ISBN: 978-963-267-361-5
Színpadi munkái
Négy vidám játék (Asztalos Istvánnal, Méliusz Józseffel, Sütő Andrással közösen, 1959)
A mester és tanítvány (színjáték, Mv. 1966)
Fele se tréfa (színjáték, Nv. 1968)
Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia; 33 névtelen levél; Mi férfiak. 1969)
A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970)
Mozaik (színjáték, 1970)
A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970)
Heten, mint a gonoszok (színjáték, Bp. 1972)
Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa; A peleskei nótárius; Heten, mint a gonoszok, 1976)
Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977)
Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977)
Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979)
Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim; Egy roppant kényes ügy; Kir Januli. 1984)
Jerikó (Színház, Bp. 1983).
Last updated