# Seprődi János

Kibéd, 1874. augusztus 15. – Kolozsvár, 1923. március 6.

*zenetörténész, népdalkutató*

Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte 1894-ben, magyar–latin szakos tanári diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte 1898-ban. Mindvégig a kolozsvári Református Kollégiumban tanított, többek között éneket is. 1897 és 1911 között népzenét gyűjtött főleg szülőfalujában, illetőleg 1908 nyarán Kárpátalján. Magyar népzenegyűjtésének jelentős részét a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, valamint énekkari feldolgozásban (Eredeti székely dalok, férfikarra, Erdélyi Múzeum, 1914) adta közre. Zenetörténészként értékes kéziratokat ismertetett, kritikusként pedig mélyrehatóan elemezte a magyar zenei élet időszerű problémáit. Az elemi és középiskolai nevelés kérdése is foglalkoztatta. Zenekritikákkal, sőt a Napkeletben 1921–1922 között színházi kritikákkal is jelentkezett. Számos írásában a református egyházi zene, kiváltképp az énekeskönyv kérdéseit boncolgatta. Az ő munkája nyomán jelent meg, saját előszavával az Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára (Kolozsvár, 1908)

A magyar zene sajátságainak megismeréséért és történeti kérdéseinek tisztázásáért végzett termékeny és sokoldalú munkássága révén a Bartók Béla és Kodály Zoltán nevével fémjelzett modern népzenetudomány úttörője volt. Kezdettől fogva legtöbb folklorisztikai vonatkozású írásában azt vallotta, hogy a legsürgősebb tennivaló a tudományos céllal és módszerrel folytatandó adatgyűjtés. Halaszthatatlannak tartotta a szomszéd- és a keleti rokon népek zenéjének vizsgálatát, a kölcsönhatások tanulmányozását. 1901 és 1913 között nyolc részletben közzétett Marosszéki dalgyűjteménye, melyben a megbízható adatközlésen túl számos helytálló elméleti-módszertani magyarázatot és kitűnő megfigyelést foglalt írásba, az 1940-es években és később megalkotott zenei falumonográfiák előhírnökének tekinthető. Fabó Bertalan A magyar népdal zenei fejlődése c., 1908-ban megjelent könyvéről írt, nagy feltűnést keltő bírálatában rámutatott az egész magyar zenetudomány akkori elmaradottságára és az elvégzendő kutatási feladatokra. Legidőtállóbb írásában a kibédi székely táncokat ismertette. Zenetörténeti munkái közül kiemelkedik a Kájoni-kódexről írt nagy jelentőségű tanulmánya, melyben Kájoni életéről és műveiről, elsősorban a kódex történetéről nyújtott részletes tájékoztatást, valamint kifogástalanul megfejtette a gyűjteményben levő dallamok hangjegyírását, az orgonatabulatúrás kottákat átírta a ma használatos ötvonalas rendszerbe.

Munkásságának egészét bemutató-értékelő kötet: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (Bukarest, 1974) Almási István és Benkő András gondozásában, kettőjük és Lakatos István tanulmányával jelent meg.

## Munkái

* Marosszéki dalgyűjtemény. I–VIII. (Ethnographia, 1901–13);
* A reformátusok próbaénekeskönyvének bírálata (Protestáns Szemle, 1904);
* Emlékirat a magyar zene ügyében (Budapest, 1906);
* Föladatok a magyar zene körül (Budapesti Szemle, 1906);
* A magyar népdal zenei fejlődése (Erdélyi Múzeum, 1908/5);
* A magyarországi református gymnásiumok énektanításának tervezete (Kolozsvár, 1908);
* Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára (Kolozsvár, 1908);
* Marosszéki énekmondók (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1906);
* A Kájoni-kódex irodalom s zenetörténeti adalékai (Irodalomtörténeti Közlemények 1909);
* A középiskolai énektanítás (Magyar Pae­dagogia 1909);
* A népiskolai énektanítás főbb kérdései (Néptanítók Lapja, 1909);
* A székely táncokról (Erdélyi Múzeum, 1909/4);
* A magyar reformátusok énekeskönyve (Református Szemle, 1910);
* Liszt Ferenc első kolozsvári látogatása (Erdélyi Múzeum, 1911);
* A Batthyány-kódex jelentősége (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1913);
* Magyar hatások a kisorosz zenében. (Ethno­graphia, 1915/1);

  Népköltési gyűjteményeink hiányai (Erdélyi Múzeum, 1915/4–6);

  Házasító dalok (Ethno­graphia 1916);
* Farkas Ödön hangfejlesztő elmélete. I–IX. (Erdélyi Szemle 1920);
* Virágének (in: Az Erdélyi Irodalmi Társaság Almanachja. Kolozsvár, 1922);
* Bartók Béla művészete (Pásztortűz 1924, ill. a cédulaanyaggal kiegészítve: Zenetudományi tanulmányok. Budapest, 1959).


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/seprodi_janos.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.