Gergelyffi András

Csíkmindszent, 1760. november 30. - Szilágysomlyó, 1812, 1816, 1823 ?

székely orvosdoktor, vegyész, botanikus, balneológus, Kraszna vármegye főorvosa, technológiai szakíró

Apja Gergely János, anyja Farkas Erzsébet. Iskoláit Csíkmindszenten, Csíksomlyón és Kolozsváron végezte. Orvosi tanulmányait 1790-ben Pesten a a Királyi Magyar Egyetemen végezte. Az orvosiegyetem elvégzése után, 1791-ben visszatér Erdélybe, Szamosújváron telepedik le, ahol feleségül veszi Alpári Klárát, a házasságukból öt gyermek született. Udvarhelyszék székülése 1800. május 27-én elfogadott határozatából és Mária Terézia 1752. október 26-án kiadott rendelete alapján, a szék hatósági orvosa lesz. A udvarhelyszéki orvosi állását 1802-ben felmondja és Brassóba költözik, ahonnan felaljánja szolgálatait a csíki széknek, majd visszaköltözik Székelyudvarhelyre. Az orvosi munkája mellett, az ásványvizeinek összetételének tudományos elemzésével foglakozik, a Nagybajom környékén fakadó ásványvizeket 1808 tavaszán elemezte. A tecnológiai minkájában az állati, növényi és ásványi eredetű anyagok felhasználási módjáról közöl hasznos tudnivalókat, utasításokat, tanácsokat. A sófőzés, a virics, vagy descefre, a sőrecet, a sajt, a méhsőr, a szőnyegkészítés, a gyümölcsfák oltása, a pálinkafőzés, puskapor előállítás és különböző más eljárásokat és munkafolyamatokat ír le. Az Erdély Főkormányszék felkérésére 1811-ben az erdélyi földgáz kitöréseket és az erdélyi borvizeket vizsgálja, amelyekre pénzt, felszerelést és katonai védelmet kap. Kiscég, Ölves, Sztojka és Zsibó ásványvizeinek elemzését 1813-ban végzi el. Az eredményes orvoslás alapfeltételének tartotta a népjóléti állapotok állandó javítását.

Munkái

Last updated