> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/tuzson_janos_b.md).

# Tuzson János

## Polyáni Tuzson János

Szászcsanád, 1870. május 19. – Budapest, 1943. december 18.

*botanikus, paleobotanikus, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja*

A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára lett. Emellett 1907-től éveken át szerkesztette a Növénytani Közlemények botanikai folyóiratot. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Tuzson”. Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott; sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát. Ő végezte el az ipolytarnóci kovásodott ősfenyő fatörzs szövettani összehasonlító vizsgálatát, és az ő meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensisnek. 1909. április 29-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1912-ben vette át a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetését; egyúttal ő lett a Füvészkert igazgatója is. A későbbi Tuzson Arborétum alapjául szolgáló fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg, és ott főleg messzi országokból hozatott örökzöldeket ültetett. Létrehozta és 1940-ig vezette a Növénytani és Növényföldrajzi Intézetet. Elhunyt 1943. december 18-án, örök nyugalomra helyeztetett 1943. december 21-én a ref. egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.

## Művei

* Anatomiai és physiologiai vizsgálatok a vörösfenyő fáján. 1899. (doktori értekezés).
* A bükkfa korhadása és konzerválása. Budapest, 1904.
* Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. Budapest, 1904. (Erdészeti Lapok).
* Anatomisched und mykologische Untersuchungen über die Zersetzung und Konservierung des Rothbuchenholzes. Berlin, 1905.
* A növényvilág fejlődéstörténete. (Sillabus). Budapest, 1907. (Szabad Egyetem).
* A növényország filetikai és palaeontologiai fejlődéstörténetének alapvonásai (A M. T. Akadémia III. osztályán 1909. február 15-én előterjesztett dolgozat).

### Tudományos közlemények

* Magyarország fejlődéstörténeti növény-földrajzának főbb vonásai. Mathematikai és Természettudományi Értesítő XXIX, 1911. p. 568
* Növényföldrajzi megjegyzések, Botanikai Közlöny 1912, p. 207
* Grundzüge der entwickelungsgeschichtlichen Pflanzengeographie Ungarns". Math. u. Naturwiss. Berichte, XXX, 1913, 30;
* Jelentés oroszországi utamról, Akadémia Értesítő, 24. kötet, 1913. évfolyam
* Utazásom az orosz pusztákon. Természettudományi Közlöny. XLV, 1913. pp. 586, 689–712.
* Erwiderung auf dr. A. v. Hayeks Bemerkungen, Oesterreichische botanische Zeitschrift. 1913.
* Adatok a délorosz puszták összehasonlító fórájához. Additamenta ad floram comparativam stepium Rossiae meridionalis. Botanikai közlemények. 1913. XII/25. 5-6. füzet pp. 181-202

### Tagság

* A földművelési minisztérium központi kísérletügyi bizottsága
* A természettudományi társulat választmánya
* Az országos erdészeti egyesület igazgató választmánya

### Emlékezete

* Az utódai által alapított Tuzson emlékplakettet rendszeresen a Nyíregyházi Főiskola ugyancsak róla elnevezett botanikus kertjében, a Tuzson János Konferencián adják át.