Kiss Manyi

Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas székely színésznő, érdemes és kiváló művész

1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott.

Pályáját a Pódium kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1936-tól haláláig rendszeresen filmezett. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence.

Erős zenei érzékkel és kiváló tánckészséggel fűszerezett, nagyon jellegzetesés mindig valami esendőséget is magában hordozó alakításait könnyedség, humor és rendkívüli szerethetőség jellemezte. A Csongor és Tündében kiemelkedő volt Ledér szerepében, 1943-ban hatalmas sikert aratott a Vígszínházban játszott Fekete Péterben. Később drámai szerepekben, például Brecht Kurázsimamájaként is megcsillogtatta sokoldalú tehetségét. Pályatársai irigyelték hihetetlenül gyorsés könnyed átváltozóképességét; már életében legendás színészegyéniséggé vált.

A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére (Kurázsi mama). „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” A Madách Színház 1954-ben szerződteti.

Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.

Színpadi szerepei

• Ledér (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

• Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz)

• Clarisse (Huszka Jenő: Lili bárónő)

• Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)

• Manci (Heltai Jenő: A tündérlaki lányok)

• Marika (Remenyik Zsigmond: Az atyai ház)

• Colette (Eisemann Mihály: Fekete Péter)

• Vadász Frici (Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém)

• Elza (Csiky Gergely: Ingyenélők)

• Olga (Csehov: Három nővér) címszerep (Bertolt Brecht: Kurázsi mama)

• Beliza (Molière: A tudós nők)

• Edit (Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója)

• Anna Andrejevna (Gogol: A revizor)

• Annus (Tabi László: Különleges világnap)

• Vinczéné (Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon)

• Bodnárné (Németh László: Bodnárné)

• Miss Furnival (Shaffer: Black Comedy)

• özv. Mák Lajosné (Fejes Endre: Vonó Ignác)

• Myrtle (Thornton Wilder: A mi kis városunk)

• Stringl bárónő (Fejér István: Egy marék boldogság)

• Margarita Lvovna (Raszkin–Szlobodszkij: Filmcsillag)

• Gál Zsigáné (Urbán Ernő: Gál Anna diadala)

• Nérine (Molière: Gömböc úr)

• Lukérja Pochlebkina (Gyakonov: Házasság hozománnyal)

• Klementina (Wydrzyński: Klementina asszony szalonja)

• Tréfa az egész

• Zizi Mackford (Anatolij Szurov: Vadnyugat)

Játékfilmek

• Café Moszkva (1935)

• 3:1 a szerelem javára (1937)

• Hol alszunk vasárnap? (1937)

• Maga lesz a férjem (1937)

• Pesti mese (1937)

• Szerelemből nősültem (1937)

• Viki (1937)

• Torockói menyasszony (1937)

• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938)

• Beszállásolás (1938)

• Süt a nap (1938)

• Varjú a toronyórán (1938)

• Borcsa Amerikában (1938)

• Hölgyek előnyben (1939)

• Pénz áll a házhoz (1939)

• Magyar feltámadás (1939)

• Cserebere (1940)

• Pepita kabát (1940)

• Csákó és kalap (1940)

• Hazajáró lélek (1940)

• Hétszilvafa (1940)

• Igen vagy nem? (1940)

• Sok hűhó Emmiért (1940)

• Behajtani tilos (1941)

• Édes ellenfél (1941)

• Egy tál lencse (1941)

• Leányvásár (1941)

• Egy szív megáll (1942)

• Heten, mint a gonoszok (1942)

• Katyi (1942)

• Szakítani nehéz dolog (1942)

• A látszat csal (1943)

• Megálmodtalak (1943)

• Ördöglovas (1943)

• Viharbrigád (1943)

• Ez történt Budapesten (1944)

• A tanítónő (1945)

• Lúdas Matyi (1949)

• Tűzkeresztség (1951)

• Vihar (1951)

• Kiskrajcár (1953)

• Péntek 13 (1953)

• Hintónjáró szerelem (1954)

• Fel a fejjel (1954)

• 2x2 néha 5 (1954)

• Körhinta (1955)

• Ünnepi vacsora (1956)

• Csodacsatár (1956)

• Hannibál tanár úr (1956)

• Külvárosi legenda (1957)

• Gerolsteini kaland (1957)

• Vasvirág (1958)

• Pár lépés a határ (1959)

• Tegnap (1959)

• Bogáncs (1959)

• Rangon alul (1960)

• Napfény a jégen (1961)

• Házasságból elégséges (1961)

• Mici néni két élete (1962)

• Áprilisi riadó (1962)

• Patyolat akció (1965)

• Butaságom története (1965)

• Háry János

• Fügefalevél (1966)

• Hogy szaladnak a fák (1966)

• Fiúk a térről (1967)

• Tanulmány a nőkről (1967)

• Sziget a szárazföldön (1969)

• Hahó, Öcsi! (1970)

• Arc (1970)

• A gyilkos a házban van (1971)

Tévéfilmek

• Szeptember (1964)

• Az asszony beleszól (1965)

• Tüskevár 1-8. (1967)

• Mocorgó (1967)

• Nem vagyunk angyalok (1967)

• Irány Mexikó! (1968)

• Régi nyár (1969)

• Hatholdas rózsakert (1970)

• A fekete város 1-7. (1971)

• Vidám elefántkór (1971)

Hangjátékok

• Alice csodaországban